73.rész

Aloha! :D
Korán felébredtem ezért javítgattam még egy kicsit a részen, és már most itt vagyok. :)
Szeretném megköszönni nektek a sok komit amit az előző részhez kaptam, köszönöm a blogokat amiket linkeltetek, szeretlek titeket! :$ <3 
Még mielőtt olvasni kezdenétek az új részt, ITT elérhető az új blogom! :D Arra kérlek titeket, hogy hagyjatok egy komit arról, hogy a fejléc alapján szerintetek miről fog szólni a történet! :)
Pihenjétek ki magatokat a szünetben! 

Puszi: Nessa xx.

-Ez igazán aranyos.-mosolygott.-Hölgyeim és uraim, úgy néz ki, Harry Styles fülig szerelmes!
Egyik kezemmel Gemma, a másikkal Anne kezét szorongattam, a szememből megállíthatatlanul folytak a könnyek. Igyekeztem kipislogni őket, hogy lássak valamit.
-Mesélj nekünk még egy kicsit, hogyan jött az ihlet?
-Rá kell nézni.-emelte rám a tekintetét.-Ő egy nagyszerű lány. Mint mindenki, sajnos ő sincs teljesen kibékülve magával, de én szeretném ha tudná ő, és az összes lány a világon, hogy tökéletesek.
-Az összes lány gyönyörű.-bólogatott egyetértően Niall.
-Srácok, szerintetek megváltozott Harry?
-Részben.-mosolygott Zayn.-Bár a haja miatt nem látszik, benőtt a feje lágya.
Viccesen meglökték egymást, és Liam kezdett beszélni.
-Komolyabb lett, még mindig teljesen őrült, főleg ha Louis-val egy légtérben tartózkodnak, de már nem olyan szeleburdi, átgondolja a döntéseit, és mindent próbál úgy tervezni, hogy mindkettőjüknek jó legyen.
-Ez olyan szép mondat volt, Liam.-törölte le a nemlétező könnyeit Niall.
-Ami a legmeghökkentőbb, Harry igazán romantikus.-mondta Louis.
-Pszt!-lökte meg Hazza.
Nevetve törölgettem a szemem.
-Nemrég költöztetek össze a barátnőitekkel mindannyian, nem furcsa egymás nélkül?
Egymás szavába vágva kezdtek el magyarázni, az egészből pedig annyi sült ki, hogy mindenkit túlkiabálva, műsírással borultak egy nagy ölelésbe, és közölték egymással, hogy: "Hiányzool".
-Nos, kedves nézőink, tartunk egy kis reklámot, majd itt lesz velünk még egy kicsit a One Direction, később pedig érkezik Conor Maynard.
Egy időre leálltak a kamerák, nagy meglepetésemre pedig Harry, ahelyett, hogy a fiúkkal kiment volna a backstage-be, egyenesen hozzám sietett.
Leugrott a "színpadról", a mozdulatára mindegyik lány aki miattuk ült itt, hangosan sikoltozni kezdett. Mire észbe kaptam, már ott állt előttem, mögöttünk egymást lökdösve próbáltak néhányan közelebb férkőzni.
Lehajolt hozzám, átöleltem a nyakát és szorosan magamhoz öleltem, a legtöbben kameráztak vagy a telefonjukkal fényképeztek minket, de nem törődött vele. Ajkai néhány másodpercig fogva tartották az enyémeket.
-Szeretlek.-suttogta és az ajkaihoz emelte a kezem.
Ujjaival letörölte az arcomról a könnyeket és még egyszer megcsókolt.
-Én is.-súgtam a fülébe.
Lassan felegyenesedett, előhúzott a nadrágzsebéből egy zsebkendőt és megtörölte vele a szemem.
Körülöttünk többen sírtak, voltak akik nem törődve velem, felettem áthajolva papírcetliket lóbálva nyújtózkodtak felé.
-A műsor után mindenki kap aláírást.-mosolygott az egyik lányra.
Mellettem Anne csendesen pityergett, Gemma pedig büszkén vállon veregette az öccsét.
Elengedte a kezem, puszit nyomott a homlokomra, majd visszament a színpadra, és kiszaladt a többiek után. Kábán néztem utána, arra pedig nem igazán emlékszem, mi történt a reklám után. Természetesen elmaradhatatlan volt kivesézni azt, hogy mi történt a reklám alatt, majd miután ők kimentek, üveges szemmel néztem Conor Maynard-ot, akivel a hamarosan megjelenő, Contrast című CD-ről beszélgettek. A műsor után, Paul segítségével sikerült bejutnunk a fiúkhoz, mielőtt beléptem volna az öltözőbe, Niall és Zayn oldalán kiszúrtam Macey-t, aki előtt Conor Maynard térdelt.
-Nessa!-kalimpált Niall.-Gyere ide!
Elengedtem Anne kezét, amit egészen idáig szorítottam, és szégyenlősen odaléptem hozzájuk. Mindkét fiútól kaptam 1-1 puszit.
-Szia.-mosolyogtam a húgom előtt guggoló fiúra.
-Szia.-egyenesedett fel, és a kezét nyújtotta felém.-Conor vagyok, aranyos kishúgod van.
-Vanessa, köszönöm.
Macey Niall kezébe kapaszkodva figyelte Conort, aki még pacsizott a két fiúval, megölelte Macey-t, majd egy intéssel eltűnt az öltözőjében.
-Fiúk? Tudom, hogy sokkal jövök nektek.-túrtam a hajamba.-5 percig figyelnétek még Macey-re?
-Hogyne.-mosolygott Zayn.-Menj be Harry-hez!
Sarkon fordultam, és nagy léptekkel indultam a "Styles" névvel ellátott ajtó felé, halkan bekopogtam, kattant a zár, és félszemmel nézett ki.
Megfogta a kezem, és mielőtt bármit is mondhattam volna, behúzott.
Meztelen mellkassal, egy szürke pólóval a kezében nézett rám. Néhány pillanatig elmerengtünk egymás szemében, majd kezeit a derekamra tette és óvatosan magához húzott.
-Remélem tudod.-suttogta.-hogy nem a feltűnősködés miatt csináltam.
Szipogva fúrtam arcomat a meztelen mellkasába.
-Tudom.
Arcomat a keze közé vette, és gyengéd csókokkal hintette be.
-Szeretlek.-suttogtam az ajkaiba.
Hümmögve húzott közelebb magához, a halk kopogásra elszakadtunk egymástól. Áthúzta a fején a pólóját és kinyitotta az ajtót.
-Szia.-mosolyogtam Liam-re.
-Szia, Nessa. Nem akarok zavarni, de Paul szólt, hogy mindjárt indulunk, és ha akarunk még autogramot is osztogatni, akkor igyekezz.
-Oké.-kapott fel a székről egy lila pulcsit.
Belebújt, majd felvette a kabátját, a fejébe húzta a pandás sapkát, és a kezemet fogva kivezetett.
-Hol van a kabátod?
-Paul elvitte valahova.
Megállította a lányt, aki az érkezéssünkor terelgetett minket, hamarosan kézbe kaptam a kabátom és csatlakozva a fiúkhoz, Macey és Harry kezét fogva indultunk kifelé. A hatalmas tömegben úgy döntöttem, inkább felveszem Macey-t, el ne tapossák, de Harry kivette a kezemből, és át durakodott velünk a hangos tömegen. Macey-t a hátsó ülésre tette, Gemma beült mellé, Anne az anyósülésen foglalt helyet, én pedig Macey másik oldalára ültem.
Az ablaknak dőlve néztem, ahogyan Harry csatlakozik a többiekhez. Rengeteg aláírás kiosztása után, Paul lökdöste be őket, a kezüket masszírozva beültek a kisbusz hátsó üléseire, majd Paul beült a volán mögé.
Elbújtam Harry karjaiban, és miközben Gemma a húgomat tartotta szóval, én eltüntettem az arcomat a göndör fiú dzsekijében és csendben hallgattam ahogyan beszélgetnek.
-Nessa!-bökött meg hátulról Louis.
-Hmm?-emeltem fel a fejem, és hunyorogva néztem rá.
Felém nyújtott egy zacskó chipset, megráztam a fejem és teljesen hátrafordultam hozzájuk.
-Jól vagy?-méregetett nagy szemekkel Niall.
Ezzel az ártatlan, kedves kérdéssel eszembe juttatta mindazt, amiről ma sikerült egy kicsit megfelejtkeznem.
Rá mosolyogtam és aprót bólintottam, Harry magához vont és lopva egy puszit adott a számra.
-Képzeld!-húzta meg Macey a kabátom ujját.-Conor adott nekem aláírást.
-Tényleg? Megmutatod?-hajoltam közelebb hozzá.
A kabátja zsebéből elővett egy kis papírcetlit és büszkén nyomta az orrom alá.
-Képet is csináltunk Zayn telefonjával.-újságolta.
-Neked már több aláírásod van mint nekem.-borzoltam össze a haját.-Egyébként, bemutatkoztál már Harry anyukájának?
-Uu, nem.-kerekedtek el a szép szemei.
-Anya!-szólalt meg kicsit hangosabban Harry.
-Tessék?
Macey kicsit szégyenlősen pislogott fel rá, gyorsan a segítségére siettem.
-Anne, ő a kishúgom, Macey.
-Csókolom.-mosolygott rá.
-Szia, Macey! Nahát, pont olyan szép vagy mint a nővéred.
-Ugye, hogy Vanessa milyen szép?-bújt közelebb.
Megsimogattam a haját és nekidőltem Harry-nek, a szemeimet csak egy pillanatra hunytam be, mégis amikor legközelebb kinyitottam, a göndör hajú fiú karjaiban voltam.
Felemeltem a fejem és hunyorogva körbenéztem, a bejárati ajtó előtt voltunk, Gemma kinyitotta előttünk az ajtót és Harry bevitt. Nehezen tudtam nyitva tartani a szemem, a fejem előrebukott a mellkasára.

~Harry~

Nyugodtnak tűnt, álmában nem nyöszörgött, bár még most is olyan kétségbeesetten szorított magához. Lefejtettem a nyakamról a karjait és óvatosan az ágyra fektettem. Dusty körülöttünk sündörgött, egy kecses mozdulattal felugrott az ágyra én pedig abban a pillanatban le is söpörtem onnan. Sértődötten húzta fel az orrát és a szoba másik végébe menekült. Vanessát mosolyogva kibújtattam a kabátjából, majd levettem róla a kis farmermellényt, lejjebb csúsztam és lehúztam a cipőjét, végül a nadrágjától szabadítottam meg anélkül, hogy felébredt volna. Betakartam és egy puszit adtam a szájára, szempillái megrebbentek és kábán nézett rám.

-Hol vagyunk?-dörzsölte meg a szemét.

-Itthon, aludj csak.-pusziltam meg az arcát.

Bólintott, feljebb húzta magán a takarót és még egyszer rám nézett. 

-Maradj velem.-suttogta alig hallhatóan.

-Itt vagyok.

Lerúgtam a cipőm, gyorsan kibújtam minden kényelmetlen ruhából és befeküdtem mellé. Szemei lecsukódtak, közelebb húzódott hozzám én pedig a haját simogattam. Addig feküdtem mellette mígnem én is elálmosodtam, de mielőtt elaludhattam volna, hangtalanul kibújtam mellőle, felvettem egy melegítőt és lementem a lépcsőn.Anya Macey-vel beszélgetett a nappaliban, Gemma pedig a nyálas, gyökér pasijával cseverészett a konyhában.

Beléptem hozzá és már nyitottam a szám, hogy mondjak valami olyat, amit meghall "a cuki" de Gemma egy figyelmeztető pillantásával belém fojtotta a szót. A szememet forgatva kinyitottam a hűtőt és kivettem egy doboz üdítőt, a konyhapultnak dőlve figyeltem ahogyan lefojtatja a "nem, te jobban hiányzol" vitát, aztán jött az újabb adag: "én jobban szeretlek".

-Fúj.-jegyeztem meg miután kinyomta.

Válaszul kaptam egy tarkón vágást, persze nem olyat, hogy az nagyon fájjon, kisebb korunkban eleget terrorizált. Nevetve lekaptam egy zacskó chipset a polcról és kivonultam a nappaliba.

-Gemma megint bántott.-húztam fel az orrom és leültem Macey mellé.

-Nem is!-jött a nővérem tiltakozása.

Anyával egyszerre pisszegtük le, Gemma kivonult és suttogva kezdett magyarázkodni.

-Elég! Vita lezárva!-szólt közbe anya.-Ne szemtelenkedj a nővéreddel, Harry!

-Igenis.-dünnyögtem.

-Te meg ne ütögesd!-fordult Gemma felé.

Egymásra nyújtottuk a nyelvünket, Macey-t szórakoztatta a legjobban a kis vitánk, ő csak nevetett rajtunk.

-Vanessa miért sírt amikor odamentél hozzá?-kérdezte.

-Azért, mert Harry szép dolgokat mondott neki.-mosolygott rá anyu.

-És most már elveszed feleségül?

A megismerkedésünk óta ez egy megválaszolatlan kérdés Macey számára, anya és Gemma is kissé meghökkenve néztek rá, de én nyugodt maradtam, ő csak egy kislány, és már nem tűnik olyan rossznak, hogy összekössem az életem valakivel, főleg ha az a valaki Vanessa.

-Macey, megígérem neked, hogy egyszer feleségül veszem a nővéred. 

-Jujj, de jó!-tapsikolt.

-Harry! Gyere egy kicsit!-rántott fel a kanapéról Gemma.
Lány létére van benne erő. Botladozva követtem, becsukta mögöttem a konyha ajtaját és karba tett kézzel meredt rám.
-A kislányok megjegyzik az ilyen ígéreteket.
-Kételkedsz bennem?-vonta fel a szemöldököm.-Nem hazudtam neki.
-Csak arra kérlek, hogy ne mondj neki olyat, amiben te sem vagy biztos!
-A mai nap után szerinted nem tenném meg?
-Tudom, hogy megtennéd, de bármi jöhet még, Macey szeret titeket, ő maga mondta el a kocsiban, hogy milyen fontosak vagytok neki.
-Ez hogy jön ahhoz, hogy feleségül veszem-e egyszer Vanessát?
-Mert ha mégsem, azt fogja hinni, hogy nem tartottad be az ígéreted.
-Lehet, hogy furcsán hangzik az én számból, sőt, biztos. De biztos te is érezted már azt a cukiddal, hogy ő AZ! Az életben mindenkinek van egy nagy szerelme, én megtaláltam, és nem fogom azt mondani a kistestvérének, hogy nem tudom, mert nagyon is jól tudom, hogy őt nem fogom elengedni!
-Tényleg furcsa volt ezt tőled hallani.-szipogott, majd elnevette magát.
-Hát még kimondani. Várj, te sírsz?
Az arcát fürkésztem, az én mindig kemény nővéremet akkor láttam utoljára sírni, amikor még anno bekerültem az X-Factorba.
-Ki vagy te, és hová tűnt a csajozógép kisöcsém?
-Még mindig én vagyok.-mosolyodtam el.-Csak, megtaláltam azt a lányt, akit eddig kerestem.
-Én nem ismerlek téged.-rázta nevetve a fejét-Büszke vagyok rád!
Hosszan megölelt, majd elhúzódott és egy szalvétába megtörölte a szemét.
-Ha megbántod, vagy elengeded, én magam rúgom szét azt a kerek segged!
Nevetve kinyitottam az ajtót és leültem az én döbbent anyukám mellé.
-Nem ismerek rád.-méregetett.
-Kérdezd Gemmát a dolgokról!-emeltem fel a kezem.-Macey, mit szólnál hozzá, ha elmennénk sütiért?
-Jó!-csillant fel a kislány szeme.-Vihetünk a fiúknak is?
-Viszünk nekik.-bólintottam.-Öltözz fel!
Mielőtt elrohant volna, még hosszan megölelt, majd ugrándozva felvette a cipőjét.

~Vanessa~

Félhomály uralkodott a szobában, hunyorogva próbáltam felébredni, majd miután kitisztult a fejem, Harry után tapogatóztam, ám a helye érintetlen volt, helyette valami szőrös, rezgő dolgot tapogattam ki. Kómásan felé fordultam, Dusty kinyújtóztatta a lábacskáit, majd közelebb billegett hozzám és a hasamnál összegömbölyödött. Bocsánatkérően végigsimítottam rajta majd kikászálódtam az ágyból, nem tudtam, hogy kerültem ide, az ajtó felé igyekezve, megbotlottam néhány ruhadarabban. Megráztam a fejem, és kivettem a szekrényből egy fekete melegítőt, belebújtam, majd szédelegve kimentem a szobából. 

Nem találtam senkit sem a nappaliban, viszont a konyhából hangok szűrődtek így arra indultam.
-Szia!-derült fel Harry habos arca és egy ugrással előttem is volt. -Hoztunk sütit.
-Szia.-dörzsöltem meg a szemem és megpusziltam az arcát.-Hány óra?
-Fél 10.-nevetett.-Macey-vel elmentünk sütiért, voltunk a fiúknál is.
Leültem Gemma mellé, és a fejemet a karomra hajtottam. Még mindig álmos voltam egy kicsit, Macey az arcomba nyomta a villáját.
-Nem kérek most.-toltam el.
Megrántotta a vállát és a szájába tette.
-Nem kérsz?-emelt fel Harry és lebiggyesztett ajkakkal az ölébe ültetett.
-Most nem.
Igazából, a süti gondolatától is felfordult a gyomrom. Pedig bármikor hatalmas mennyiségben képes voltam elpusztítani minden sütit ami az utamba került.
-Jót aludtál?-simította meg a hajam Anne.-Kérsz egy teát?
-Igen.-mosolyogtam.-Kérek.
-Vanessa!-szólított meg Macey.-Ma aludhatok itt?
-Persze, itt alszol.
-Oké.-vigyorgott szélesen.
Anne elém tett egy bögre teát, Harry pedig a macskás bögréjébe kapott kakaót. Egy csattanással kiejtette a kezéből a villát amivel eddig a sütit ette, és egy húzásra eltüntette a meleg italt, az ajtón pedig egy kíváncsi macska dugta be a fejét.