49.rész

Sziasztok! :)
Meghoztam az új réészt! :D
Nem tudom miért mondom ezt mindig,az előzőnél viszont nem voltatok túl aktívak :/ lehetne,hogy egy icipicit többen írjatok? :D Mert látom,hogy jó páran feliratkoztatok rendszeres olvasónak,és kitudja hányan olvastok még,de komi csak 3-4 van. :/ kicsit több aktivitást! :D

Nagy ölelés: Nessa   xx

Reggel.Mire eljutott az agyamig,hogy nem álmomban kerültem valami borzasztó napfényes helyre hanem az ablakon süt be a nap,meg is markoltam a sötétítő függönyt és egy rántással elhúztam.Morcosan a másik oldalamra fordultam,majd ahogy elém tárult a göndör haj és meztelen hát,hirtelen minden rosszkedvem mintha elfújta volna a szél.Vonzott,hogy megpusziljam a még álmában is apró mosolyra húzódó száját,de nem akartam felébreszteni és puszi helyett inkább csak néztem őt.Megfogtam a takarót és feljebb húztam magunkon majd óvatosan a karjai közé bújtam.
-Jó reggelt.-simított végig a hajamon,reggeli rekedtes hangjára csak még jobban mosolyogtam.
-Nem akartalak felébreszteni.-néztem rá.-Bocsi.
-Nem baj.-nyújtózkodott majd újból a karjába zárt és a nyakunkig húzta a takarót.
Pár pillanatig szuszogott a nyakamba,göndör haja csiklandozta az arcom,a szívem pedig hihetetlen tempót diktálva dübörgött a mellkasomban.Csöppet sem zavart,hogy pillanatnyilag egyikünkön sincs semmi és hirtelen nagyon várni kezdtem a párizsi utazásunkat.Álmosan pislogtam fel rá,várva,hogy valamit kapjak így reggelre.Finom ajkai az enyémhez simultak és picit fölém hajolt,beletúrtam a hajába és közelebb vontam magamhoz.
-Szeretlek.-suttogtam szinte az ajkiba.
-Tudod milyen jó ezt így ébredés után hallani?-tűrt egy tincset a fülem mögé.-Én is szeretlek.
Sóhajtva fúrtam fejemet a mellkasába és az ujjaimmal bonyolult mintákat rajzoltam rá,megpróbáltam minél kevesebbet gondolni a szüleimre.A telefonom darabjaira esve feküdt a szőnyegen,este sikerült ledúrnunk az ágyról és szétesett,így elég nehéz lett volna utolérniük,ami nem is baj a csodálatos anyával való kapcsolatomat tekintve.
-Ugye nem azon gondolkozol?-nyúlt az állam alá és megemelte a fejem.
-Hmm.-hümmögtem.-De.
-Remélem,azért este sikerült elfelejtetnem veled.-kacsintott.
-Igen.-mosolyogtam rá.
-Én is így vettem észre.-nevetett.
Finoman meglöktem a vállát.
-Verekszünk,verekszünk?-kapta el a csuklóm és a derekamra ült.
-Néha meg kell fegyelmeznem téged.-vontam fel vigyorogva a szemöldököm.-Különben is,ez nem verekedés.
-Huncutkodás.-hajolt közel a fülemhez.
-Az amit te csinálsz.-húztam el az arcom és a homlokomat az övének döntöttem.-Ide adnád a telefonom?
-Úgy érted azt a telefonnak kinéző indokolatlanul szétesett valamit a padlón?-tornázta le magát rólam és keresztben lehasalva felszedegette a darabjait.
-Igen.-bólintottam.
Összerakta és felém nyújtotta a kis készüléket,bepötyögtem a pin kódot és megnyitottam a nem fogadott hívásaim.Nos a lista: Apa,Apa,Apa,Anya,Anya,Anya,Anya,Anya,Anya,Jake,Apa,Anya,Anya,Anya,Apa,Jake,Niall,Louis,Liam,Niall,Zayn,Liam,Zayn,Anya,Louis,Apa,Anya.
-27 nem fogadott hívás.-közöltem.-És a legtöbb anya.
-Lehet csak bocsánatot szeretne kérni.
Felhorkantam,tekintettel arra,hogy Londonban most este van,nem hívtam vissza a srácokat,helyette küldtem egy sms-t Liamnek,hogy jól vagyunk és még délelőtt haza indulunk.
-Képtelenség.-ráztam meg a fejem.
Kivette a kezemből a telefonom és zöld szemeivel az arcomat fürkészte.
-Azelőtt is ilyen volt,hogy ők elköltöztek volna te meg maradtál?
-Részben,akkor egy kis szerencsétlen voltam.
-Vanessa.-fogta kezei közé az arcom.-Ezt nem akarom hallani tőled még egyszer.
-Pedig így van.-rántottam meg a vállam.-Akkor komoly ürügyeket kellett keresnie,hogy belém kössön,nem volt barátom,Chelsea volt az egyetlen barátnőm,normálisan tanultam,nem nagyon jártam bulizni.Amolyan stréber voltam.-húztam keserű mosolyra a szám
Végig döntött az ágyon és a kezével megtámasztva magát a két oldalamon fölém hajolt.
-Soha többet ne mond ezt.-nézett mélyen a szemembe.
-Így volt,Harry.
-De most már nincs így!
-Nektek hála.-simítottam végig az arcán.
Elmosolyodott és felhúzott az ágyról.
-Hívd vissza!
-Ez olyan mintha megparancsolnám neked,hogy soha többet ne meztelenkedj.-nyöszörögtem.
-Ne terelj.-vigyorgott.
-Miattad.-böktem meg a mellkasát.
Nyomott egy puszit a homlokomra.
-Húzd feljebb magadon a takarót mert már abba a fázisba értem,hogy mindjárt rád ugrok.-nevetett.
A szememet forgatva bugyoláltam be magam a takaróba és nagyot sóhajtva megnyomtam a híváslistámon anya számát.Összeszorítottam a szemem és vártam,hogy felvegye.
-Most azonnal felülsz a repülőre és hazajössz!-visított bele a telefonba.
Meg akartam nyomni azt a bizonyos piros jelet a kijelzőn,de folytatta.
-Mi az,hogy ott hagytad az iskolát?!-rikácsolt.-Idejössz és soha többet nem találkozhatsz azokkal a kölykökkel!
-Elmondtad amit akartál?-nyeltem le a könnyeim.
-Vanessa! Ne szemtelenkedj velem!
Beharaptam a szám és visszafojtottam a hirtelen előtörni készülő nevetésem.
-Mi a fenéért nem vetted fel a telefont?! Biztos vagyok benne,hogy azzal a gyerekkel enyelegtél!
-Ha tudod miért kérdezed?-vontam fel a szemöldököm és közelebb húzódtam Harryhez.
-Undorító.-sziszegett.-Hova lett az ártatlan kislányom?
-Vele ordibálsz telefonon.-rántottam meg a vállam,bár tudom,hogy úgy se látja.
-Pimasz,szemtelen kis...
Harry arca elkomorult,viszont anya nem fejezte be a mondatot,bár anélkül is tudtuk mit akart rám mondani.
-Most azonnal hazajössz és be fogod fejezni az iskolát! Eszedbe ne jusson ellenkezni!
-Nem hagytam abba.-közöltem.-Magántanárom van.Neked meg már amúgy sincs beleszólásod mit csinálok,18 évig parancsolgathattál,és ha nem tudtad volna,már betöltöttem a 18-at.
-Amíg az én házamban laksz beleszólok abba mit csinálsz!
-Add el,nem érdekel.-nyomtam ki.
Ezúttal nem kezdtem el sírni helyette jóízűen nevettem,elkezdhetek valami ház után kutatni.
-Igazad volt.-sóhajtott.-Nem kellett volna visszahívnod.
-Haza akarok menni.
Bólintott és felállt,egy pillanatig legeltettem a szemem a mellkasán,megvillantott egy kacér mosolyt és öltözni kezdett.Megvártam míg az alsónadrág és egy póló felkerül rá,csak a biztonság kedvéért,és csak utána hagytam el takaróba tekerve az ágyat.Furcsállva nézett rám és megrázta göndör fürtjeit.
-Te mondtad.-gugoltam le a bőröndömhöz.Legalább úgy nézhetek ki mint egy hörcsög..
Elvigyorodott,kikaptam a ruháim és a  fürdőszobába indultam,félúton ledobtam a takarót és beszaladtam.
Gyorsan magamra kaptam a ruháim,egy koptatott farmert,fehér pólót és Harry egyik kockás ingét,a hajamat szorosan egy copfba kötöttem,fogat mostam és csak halvány sminket vittem fel az arcomra.Kintről meghallottam a csengőhangom,táncolva lépkedtem ki ,felkaptam a telefonom és azzal a mozdulattal ki nyomtam és lenémítottam.
-Szófogadatlan vagy.-ölelte át a derekam.
-Csak már idegesít.-fordultam felé.
-Hova lett az a jó kislány akit megismertem?-vonta fel a szemöldökét.
-Itt áll előtted.
Az ujjai közé fogta a copfom majd mosolyogva egy puszit nyomott a számra.
-Azt hiszed tiszteletlen vagyok?-döntöttem a fejemet a mellkasának.
-Nem.-piszkálta továbbra is a hajam.-Szerintem,ez jogos,anyukád csúnyán bánt veled.
-Az nem lett volna baj,de a szájára vett titeket.Még hogy pénzéhes.-morogtam.
-Lehet csak jót akar neked.
-Te hallottad,hogy majdnem lekurvázott?-néztem fel rá.
-Sajnos.-húzta el a száját.
-Akkor meg miről is beszélgetünk? Ha ti nem vagytok akkor megint jó kislány leszek és engedelmesen teljesítem anya parancsát.
-Csak rossz hatással vagyunk rád.-nevetett fel.
-Igen.-húztam ki magam.-Borzalmasak vagytok.A legjobb pedig,hogy tetszik is ez.
-Akkor szökjünk meg együtt Londonba.Mit szólsz hozzá?
-Indulhatunk.-kacsintottam.
Összepakoltuk a bőröndjeinket,és hívtunk egy taxit.Valamennyire rendbe tettük a szobát,kijelentkeztünk és a szálloda előtt vártuk a taxit,Harry autogramot adott az arra járó lányoknak,fényképezkedett velük,majd amikor megérkezett a taxi elbúcsúzott és kezét az enyémbe csúsztatva beszálltunk.majdnem lekéstük a most induló járatot,de még időben átértünk az ellenőrzős izén és felszállhattunk a repülőre.Le huppantunk egymás mellé,szerencsénk volt,csak egy csapat öreg repült velünk,valami turistacsoport,akik max az unokájuktól hallottak a One Direction-ről. A hang utasítására bekapcsoltuk az öveinket,neki dőltem a vállának,a fülembe tette a fülese egyikét,a másikat az övébe majd együtt összeállítottunk egy hosszú lejátszási listát és az út nagy részében egymást szórakoztattuk és zenét hallgattunk.A fiúk nem tudtak az érkezésünkről és Londonban éppen csak hajnalodott amikor leszállt a gépünk,kocsi se várt minket,taxit nem akartunk hívni,így magunk után húzva a bőröndjeinket baktattunk a Direction ház felé hajnali fél 4 körül.Nem voltam fáradt egy cseppet sem,de a lábam már majd le szakadt amikor végre megérkeztünk,leültem a lépcsőre amíg Harry előkotorta a táskájából a lakáskulcsot.Halkan osontunk be,a cuccainkat a nappaliba közepén hagytuk és letámadtuk a hűtőt.Ketten visszafojtva a nevetésünket,alkottunk egy rántottát és egymást megetettük vele,több jutott a padlóra mint a szánkba.Jóllakva indultunk meg felfelé a lépcsőn,természetesen amikor csendben kéne lenni jön rá az emberre egy erős nevetőgörcs,a számat befogva lábujjhegyen szaladtam be a szobájába,arcomat a párnába temettem és nevetni kezdtem.
-Megbolondult a kisasszony így hajnalra?-ugrott az ágyra.
-Ne pimaszkodj velem!-nevettem.
-Halkan.-tette a kezét a szám elé.-Louis fel fog ébredni.
-A saját horkolásától,hogy nem ébred fel?-vontam fel a szemöldököm.
Kacagni kezdett,eldőlt az ágyon és nevetett,édes volt.
-Te beszívtál?-nyúlt felém és felhúzta a szemhéjam.
-Naa.-csaptam a kezére.-A fáradtságtól van.
-Fogd rá,mit szívtál?Nekem elmondhatod Baby.-hajolt a fülemhez és suttogni kezdett.
-Tudni akarod?-csavartam az ujjam köré egy tincsét.
Hevesen bólogatott,elengedtem a tincset ami visszapöndörödött a helyére.
-Levegőt.-nyomtam puszit az orrára.
Mintha annyira vicceset mondtam volna,ismét röhögni kezdett.Iszonyúan jól esett az anya miatt elcseszett 1,5 nap után ilyen önfeledten,tulajdonképpen a semmin nevetni.
-Tényleg fel fognak kelni.-rázkódott meg a mellkasa.
-Hát akkor majd kapnak egy nagy puszit.-rebegtettem meg a szempilláim.-és nem is fognak haragudni.
-Mi a *csúnyafbetűskifejezésaférfinemiszervre* van itt?-jelent meg a morcos Zayn az ajtóban.
A haja most össze-vissza állt,meglepődött,hogy miest betette a lábát a szobába mint az őrültek nevetni kezdtünk.
-Látom haza értetek.-dőlt neki álmosan az ajtónak.
-Szia Zayn.-ugrottam fel és ahogy mondtam,nyomtam egy nagy cuppanós puszit az arcára.
-Hello kislány.-mosolyodott el.-Minden oké?
-Szia Zaayn!-ugrott mellém Hazza is és csücsörítve hajolt az álmos fiú felé.
-Fúj,Harry. Húzzál már innen.
-Ez az én szobám.-tette karba a kezét sértődötten.
-Úgy látom minden rendben van.-csóválta meg a fejét.
-Nincs.-vigyorogtam.
-Ittatok?-vonta fel a szemöldökét.
-Én mondtam!-mutogatott rám kacagva Harry.-Nem csak szerintem szívtál valamit!
-Fhu,nekem ez sok.Próbáljatok meg csendben maradni és nem felverni a többieket.-intett.
-Oké.Jó éjszakát.-ölelgettem meg.
Fejcsóválva ment ki,ledőltem az ágyra és a valamit pakolászó Harryt néztem.
-Nem szeretnél átöltözni?-dobott az arcomba egy fincsi illatú pólót.
-Megfürödni szeretnék.-nyújtózkodtam.
-Hát cicám,akkor velem jössz.-vigyorgott kajánul.
Megrántottam a vállam és bevonultam utána a fürdőszobába,míg ő meztelenkedett,én fehérneműben maradtam és úgy engedtem neki,hogy mindenféle perverzkedés nélkül megmosson.Miután kivonult és egyedül maradtam,levettem a vizes ruhadarabokat,felöltöztem,a hajamat átdörzsöltem egy törülközővel mert ha bekapcsolom a hajszárítót tuti felébresztek mindenkit.Vissza csoszogtam a szobájába,Harry az ágyon terpeszkedett és unott arccal kapcsolgatta a tv-t,ahogy meglátott kikapcsolta és kitárta a karjait.Bedőltem mellé,a karjaiba zárt és puszit nyomott a fejem búbjára,oldalra kezdett dülöngélni velem amin megint csak nevetésben törtünk ki.A hátamra fordított és befészkelte magát mellém.
-Nem vagyok álmos.-piszkáltam meg göndör fürtjeit.
-Pedig aludnod kellene,dél körül indulunk Holmes Chapelbe.
-Uu,tényleg.-dörzsöltem meg a homlokom.-Akkor ne piszkálj hanem hagyj aludni,Harold.
-Édesen mondod a nevem.-húzta mosolyra a száját.
Finoman megcsíptem a gödröcskéit és magamhoz húztam egy csókra.
-Szóval,most tulajdonképpen anyukád haragszik rám,mert megváltoztattam az ő édes kislányát?-vigyorgott.
-Nem tudom.-túrtam a hajába.-Rám haragszik mert téged választottalak ahelyett,hogy neki fogadtam volna szót.
-Hmm,engem választottál?-fúrta arcát a hajamba.
-Itt fekszek veled,nem?
-Kérdésre kérdéssel nem illik válaszolni.
-Bezzeg ha te csinálod.-nevettem.
-Az más.-nézett fel és homlokát az enyémnek támasztotta.-Választanod kellett köztem és a szüleid között?
-Anyának ilyen felfogása van.-mosolyodtam el.-Most majd eladja a fejem felől a házat mert nem fogadtam neki szót és amíg az ő házában élek addig ő parancsol nekem.
-Költözz hozzám.-adott apró puszit a számra.
-Nem,Harry. Én ezt nem azért mondtam,majd találok albérletet.
-Vanessa.-nézett rám komolyan.-Zayn és Perrie tervezik az összeköltözést,Louis pár hét múlva összeköltözik Eleanor-ral,mindegyikünknek van saját háza,ezt meghagyjuk,de külön költözünk,és én szeretném ha hozzám költöznél.
-Külön költöztök?-pislogtam rá ijedten és már előre féltem tőle,hogy így kevesebbet találkozok a többiekkel.
-Igen,de attól még nem leszünk kevesebbet együtt.-simította meg az arcom.-Úgyis mindig egymásnál fogunk lógni.Mi szerintem már amúgy sem sokat éjszakázunk külön,miért vennél házat vagy fizetnél albérletet amikor hozzám is jöhetsz?
-Gondolkozhatok egy kicsit rajta?
Mosolyogva bólintott majd rendesen be feküdt mellém és adott egy puszit a homlokomra és a számra.
-Jó éjszakát.-ölelte át a derekam.
-Neked is.-motyogtam.
Felé fordultam és arcomat a mellkasába fúrtam,elég csábító gondolat,hogy minden éjjel így aludjunk el.De nem lenne kicsit korai az összeköltözés?