75.rész

Sziasztok! :)
Hát, meghoztam a várva várt részt, bár nekem egyáltalán, egy icipicit sem tetszik. :/
Szeretném megköszönni, hogy szavaztatok másik blogomra a blogversenyen, én nyertem. Ez csakis a TI érdemetek. Nagyon köszönöm! 
És, bár nem ezt a blogot neveztem, kiteszem ide is az oklevelet. 

Még egyszer, köszönöm szépen! 

Millió puszi: Nessa xx.

-Ülj fel!-utasított Dr. Ryan.

Letörölte a hasamról azt a mázgát, kinyitottam a szemem, és még mindig Jake kezét fogva ültem fel. 

Úgy tűnt, direkt húzza az időt, ráérősen megtörölgette a kezét, megigazította a köpenyét és csak azután fordult felém. Az ajkamba haraptam és lehajtottam a fejem.

-Vanessa, ön három hetes terhes. 

Vegyes érzelmekkel pillantottam fel, Jake idegesen engedte el a kezem, nagyot fújt és arcát a tenyerébe ejtette, én csak ültem, és bámultam magam elé.

-Szívből gratulálok!-mosolygott rám az orvos.

-Köszönöm.

Csak suttogás jött ki a számon, nem néztem a bátyámra, biztos voltam benne, hogy amint kilépünk innen, szónoklatot fog nekem tartani, de most nem ez érdekelt.

-És, minden rendben vele?-simítottam egyik kezem a hasamra.

Egyik részem majd kicsattant a boldogságtól, hiszen ez a baba a kettőnké, Harry-é és az enyém, másrészt már nagyon jól tudtam, hogy ha elmondom az életünk nem lesz zökkenőmentes. Mit fogok mondani a gyerekünknek, ha Ő nem lesz ott? Apu turnézni van? Talán még a kapcsolatunk elején végig kellett volna vetni ennek, de akkor sem tudtam, és most sem tudnám elengedni. Ahhoz túlságosan szeretem. 

-Még nagyon kicsi, de ver a szíve, úgy tűnik minden rendben.

-Az abortusz...-kezdte a bátyám.

Felé kaptam a fejem és idegesen, hitetlenkedve néztem rá.

-Ki ne merd mondani!-sziszegtem.

-Te is nagyon jól tudod, hogy nem tudtok felnevelni egy gyereket! 

-Fogd be, Jake! 

Idegesen fújt egyet, majd egyetlen szó nélkül kiviharzott. 

-Mit szabad ilyenkor, és mit nem?-kérdeztem.

-Alkoholt és cigarettát semmiképpen nem szabad, jó lenne kerülni a koffeint is, legfőképpen a kólát és a kávét. Ajánlatos egészségesen étkezni.-mosolygott fel rám.-Káros anyagokat kerülni kell. 

Elkezdett kitölteni egy papírt miközben beszélt arról, hogy mik fognak történni velem, hogy néhány hét múlva már látszani fog, kérdések kavarogtak a fejemben, de csak ültem, és hiába akartam bármit is kérdezni, nem jött ki hang a számon. Megköszörültem a torkom és pirulva pillantottam rá.

-Természetesen nemi életet, lehet és kell is élni.

Olvas a gondolataimban? 

Leszálltam az ágyról, miközben felállt és az üres váróig kísért, felvettem a kabátom, elvettem tőle a papírt amin mindenféle érthetetlen adatok voltak.

-Lehetne, hogy...

-Itt sem járt.-bólintott mosolyogva.

-Köszönöm.-hálálkodtam, majd elköszöntem és szó nélkül elhaladtam Jake mellett.

 Mint egy pincsikutya, loholt utánam, feltépte a kocsiajtót, ám én elmentem mellette.

-Mit akarsz csinálni?-.ragadta meg a kezem.

-Ne érj hozzám!-rántottam el.

-Te is tudod, hogy neked akarok jót...

-Nem fogom megölni a gyerekem.-néztem a szemébe.

-Hogy akarod elmondani Harry-nek? Kiszakadt a gumi és hoppá?-hajolt az arcomba.

-Fejezd be, Jake! Semmi közöd hozzá! 

Azt hittem felképelem, idegesen fordultam el tőle, majd nagy léptekben elindultam abba az irányba amerről jöttünk. Hallottam ahogyan felpörgette a motort a kocsijában, mellém hajtott, és lépésben követett, mögötte dudáltak az autósok, de nem figyelt rájuk.

-Szállj be, Vanessa! 

-Hagyjál békén! 

-Szerinted mit fog hinni Harry, ha gyalog mész haza, kb 3 óra múlva?-pillantott az órájára.-Száljál be, ne hisztizz!
-Ne hisztizzek?-fékeztem le.-Nem hisztizzek, amikor olyat mondtál?!
-Fogd már be és ne makacskodj!
Feltéptem a hátsóajtót, a táskámat bedobtam az ülésre és beugrottam.
-Ne szólj hozzám!
-Gyerekesen viselkedsz.
-Azt mondtad mellettem fogsz állni-sziszegtem-nem fogom elvetetni a gyerekünket, nem érted?!
-Azt csinálsz, amit akarsz.
Hátradőltem, és kifelé bámultam az ablakon, nem terveztem ránézni és nem is akartam hozzászólni. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, amikor végre lefékezett a házunk előtt.
-Ne merd senkinek se elmondani!-hajoltam előre.
-Vanessa-sóhajtott.
-Ne mond el senkinek!
-Rendben.
-További szép napot!
Kinyitottam az ajtót, felkaptam a táskám és kiugrottam. Tudtam, hogy még csak most jön a java ennek a napnak, előhalásztam a kulcsot és kinyitottam a kaput, sajnos a rajongók miatt mindig zárni kell. Átvágtam a hatalmas kerten, felcaplattam a lépcsőn, majd benyitottam. A húgom visítása betöltötte a házat, Harry-vel a kanapén feküdtek és a göndör hajú fiú őt csikizte.
A szemem már ettől könnybe lábadt, levettem a kabátom, lerúgtam a cipőm és zokniban, hangtalanul léptem be.
-Szia!-engedte el Harry Macey-t és elém sietett.
-Sziasztok-mosolyogtam-Többiek?
-Vásárolnak.-dünnyögte és megcsókolt.
Szorosan bújtam hozzá, mindketten tudtuk, hogy nem kettesben vagyunk, így vonakodva, de elhúzódtunk egymástól.
-Nem vihog!-fordult a kanapéról rajtunk nevető testvéremhez.
Macey a szája elé tette a kezét, amint elhaladtam mellette, összeborzoltam a haját és puszit nyomtam az arcára.
-Sikerült megvenni az ajándékot?-kulcsolta össze az ujjainkat Harry.
Csak bólogattam, nem akartam hazudni neki. Észrevétlenül végig simított a fenekemen, oldalba böktem és megfogtam a másik kezét is.
-Fürödtél már?-simítottam meg Macey arcát.
-Nem.-rázta meg a fejét-Megyek.
-Lerázod a saját húgod, ejnye-bejnye.-suttogott Harry a fülembe.
Leültünk a kanapéra míg Macey felugrándozott a lépcsőn. Amint eltűnt, Harry szinte nekem esett, ajkai mohón tapadtak az enyémre, keze a combomra csúszott és hátradöntött. Nehezen tudtam ellenállni neki, végig simítottam a haján, beletúrtam, majd a tarkóját kezdtem simogatni.
Ketten voltunk, el kellett volna neki mondanom, de nem bírtam. Egyszerűen nem csúsznak ki azok a szavak a számon.
-Zuhanyozz velem.-búgta halkan a fülembe.
-Zuhanyozzak?-haraptam az ajkamba.
-Apróbb extrákkal.-csókolta meg a nyakam.
Az ajtó csukódására sóhajtva szakadtunk el egymástól, feltápászkodtam és felhúzott lábakkal nekitámaszkodtam a vállának.
-Sziasztok!-lépett be Anne és Gemma.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.
Felálltunk és segítettünk bepakolni a cuccokat.
-Harry, nem tudok több szabadnapot kivenni, holnap vissza kell mennünk Chesire-be.
-Ahj.-húzta el a száját.-De legközelebb csak akkor találkozunk amikor az MSG-ben lépünk fel.
-Tudom.-simogatta meg a haját Anne.
-Tartsunk egy filmezős estét.-nézett fel a szatyrokból Gemma.
-Oké.-vágtuk rá egyszerre.
-Akkor, ha mindenki megfürdött, lent találkozunk a nappaliban.

-Menjetek akkor, majd én kipakolok.-terelt ki minket Anne.

A lépcső tetején mi balra, Gemma jobbra indult, Harry erősen fogta a kezem, ha akartam sem tudtam volna ellenkezni, de így, hogy nem akartam, könnyebb dolga volt. Halkan csukta be mögöttünk az ajtót, elfordította a kulcsot a zárban, megragadta a derekam és amennyire csak tudott, magához húzott. Ajkai hevesen keresték az enyém, mohón csókolt, megemelt, én pedig a dereka köré fontam a lábam, és hagytam, hogy bevigyen a fürdőszobába. Erősen fogta a combom, lábával becsapta az ajtót és a mosógépre ültetett. Ujjai egy pillanat alatt kibújtattak a pólómból, halk sóhaj csúszott ki az ajkai közül miközben végig simított rajtam. Végig simítottam rajta, az övcsatjával kezdtem babrálni, sikerült kipattintani, a nadrág pedig lejjebb csúszott a csípőjén. A lábaimmal megpróbáltam lejjebb rángatni róla, vigyorogva húzódott el és kibújt belőle, majd lekapta a fejéről a pólót. A vállamnál fogva hátra nyomott, kigombolta a nadrágom és óvatosan elkezdte lefelé húzni. Felhevült testünk egymáshoz simult, ajkai a nyakam csókolták, belemarkoltam a hajába.
-Harry?-lihegtem és elfordítottam a fejem.
Ujja játékosan cikázott végig a hasamon, ezzel eszembe juttatva a mai napon történteket. Kérdőn emelte rám zöld szemeit, de ahogy belenéztem, nem tudtam neki elmondani. Pedig már majdnem...
-Nem kellene.-hajtottam le a fejem.-Nem hangszigetelt a ház.
-Majd csendben leszünk.
-Bárki, meghallhat. Te is tudod, hogy nem maradunk csöndben.-nevettem fel.
Arcát a nyakamba temette, mélyen lélegzett míg én meztelen hátát simogattam. Részben az is zavart, hogy meghallhat minket az anyukája, és akkor soha többé nem tudnék a szemébe nézni, a másik dolog pedig, ez jutott a leghamarabb az eszembe.
-Attól még zuhanyzol velem?-dörmögte a nyakamba.
Vonakodva bólintottam, arcára pimasz mosoly ült ki miközben egy gyors mozdulattal kibújt a boxeréből, annyit engedtem neki, hogy a maradék ruháim"leszaggassa' rólam.
A karjai közé bújtam, a forróvíz végig folyt rajtunk, furcsa volt, teljesen meztelenül a karjaiban lenni, mindenféle olyan dolgon kívül. Órákig tudtam volna csak ott állni vele, de egyik kezével elengedett és a hátam mögé nyúlva a kezébe vette a barack illatú tusfürdőm. Nem akartam elengedni, így halkan nevetve rajtam, gyengéden arrébb tett, míg a kezébe nyomott a tusfürdőből, összedörzsölte, majd először a hasamra kente. Hirtelen találtam magam ismét a karjaiban, behunyt szemmel álltam, és kiélveztem, ahogyan kezeivel köröz a hátamon, majd a finom illatú habot lemossa rólam a meleg víz. Újabb adagot nyomott a tenyerébe, keze becsúszott közénk, arcát a nyakamba fúrta, az ajkába harapott és bekente a felsőtestem. Miután végzett, gondosan végig dörzsölte a combom és a saját tusfürdőjét vette elő. Kikaptam a kezéből és vigyorogva kentem szét a mellkasán a "Harry illatú" krémet. Minduntalan puszikat nyomott a számra, majd engedelmesen megfordult és a hátát is gondosan megmostam. Lejjebb nem mertem merészkedni, vigyorogva mosta le a habot a testéről, engem is magával húzott, arcomat a víz felé fordítottam, és éreztem, ahogyan azzal vegyülve elindul néhány könnycsepp. Nem akartam sírni, tudtam, hogy nagyon könnyen észreveszi és akkor kérdezősködni kezd. Mégis, a gondolataim akármennyire el akartam terelni, mindig visszataláltak oda, ami igazán betöltötte most a fejem. Mennyi ideig lehetek még vele? Mert más megoldást nem látok, csak, hogy külön úton menjünk tovább, anélkül, hogy ő bármiről is tudna. Nem tudnék szakítani vele valami buta indok miatt, hiszen a kapcsolatunk több, mint tökéletes. Nem mondhatom, hogy a rajongók miatt, mert bár sokan támadnak, mindig megvéd és büszkén felvállal. Azt sem mondhatom, hogy elegem van az életéből, mert tudtam mivel jár majd, és a nyáron, félbehagyva az Amerikai turnét, értem jött és szülinapi bulit szervezett. Nem tudnék miért búcsút inteni neki, és ha már itt vagyunk, ha neki nem mondom el, hogy babát várok, és elmegyek, azzal saját magamtól eldobom nem csak őt, hanem a többieket is.
-Hé!-nyúlt gyengéden az arcomhoz.
A karjaiba vont, én pedig szipogva öleltem át.
Bárcsak nem lenne ilyen nehéz...
Csókokkal borította be az arcom, megtöröltem az arcom és apró puszit adtam az arcára.
-Menjünk.-suttogott és elzárta a vizet.
Kicsattogott a kabinból, elővett két törülközőt, egyiket a dereka köré tekerte, másikkal felém lépett és teljesen, a nyakamig betekert.
-Kint maradt a cuccom.-törölgettem az arcom.
Ujjaival hátratúrta a szemébe lógó, vizes haját, végig simított az arcomon, majd kiment. Egy tiszta boxerrel, apró, fehér francia bugyival, és az egyik pólójával jött vissza. Nem volt erőm arra, hogy megtörülközzek. Finoman átdörzsölt, majd belebújtatott a pólójába. Magamtól vettem fel a bugyim, míg ő belebújt a boxerébe, és percekig igazgatta magán, amitől elkapott a nevetés. Még mindig iszonyúan utál abban aludni, de felveszi.
-2 napja ismertelek amikor már meztelenkedtél előttem.-nevettem fel.
Vigyorogva fordult felém. Emlékszem, a konyhában répát pucoltam Louis-nak, amikor lebattyogott a lépcsőn, és én csak későn láttam meg, hogy nemcsak a póló hiányzik róla.
-Hirtelen történt.-mosolygott és leült mellém a földre.-Sosem értettem, hogy hívhattál magadhoz, öt idegen, teljesen őrült srácot.
-Spontán ötlet.-nyújtottam ki  lábaim.-Gyerekes voltam.
-Szerintem aranyos.-simította a fülem mögé egy vizes tincsem.-Attól függetlenül, hogy nagyon hirtelen történt minden, egészen jó sült ki belőle.
-Nagyon jó.
Elmosolyodott és apró csókot lehelt a számra.
-Menjünk le, már várnak.
Felhúzott a földről, még mielőtt lementünk volna, átdörzsöltem a hajam egy száraz törülközővel, majd végig szántottam rajta a fésűvel. Türelmesen, az ajtónak dőlve várt rám, miután végeztem megfogta a kezem és együtt mentünk le. Rajtunk kívül már mindenki ott volt. Macey Gemma mellett ült és beszélgettek valamiről, Anne éppen akkor tett le kakaóval teli bögréket a dohányzóasztalra.
-Végre!-pattant fel a lány.-Mit akartok nézni?
-Mindegy.-vontuk meg egyszerre a vállunkat.
Furcsállva nézett ránk, majd elmosolyodott és törökülésben levágta magát a DVD-k elé.
-Macey? Anya?
-Válassz valami normálisat.-legyintett Anne.
-Aston Kutcher lesz-hajolt a fülemhez Harry.
-Uuu!-kapott ki egyet Gemma.-Míg a jackpot el nem választ. Lehet ez?
-Mit mondtam.-nevetett fel halkan.
Leült a kanapéra, befészkeltem magam mellé, és bólintva jeleztük a nővérének, hogy lehet. Macey felhúzott lábakkal ült mellém, Anne is kijött, Macey mellé Gemma, mellé pedig Anne ült.
Lecsukta a villanyt, majd elindította a filmet.
A sötétben Harry kezei az enyémbe csúsztak, átölelte a vállam, míg én a a fejemet neki döntöttem. Nem is igazán a film kötött le, egyszerűen csak jó volt valami közös dolgot csinálni. A szüleimmel soha nem ültünk le filmezni, bár Macey a film felénél bealudt, tudtam, hogy ő is jól érzi magát köztünk. Együtt nevettünk, Gemmával együtt bosszankodtam amikor Joy és Jack összeveszett.