62.rész

Az utolsó dobozt is becipeltük,Harry almazöld,tiszta nappalija,most roskadozott a dobozoktól amik már csak arra vártak,hogy kipakoljuk őket. Nagyot sóhajtva vágtam le magam a kanapéra,Harry mosolyogva huppant le mellém és egy lágy csókot adott a számra. A zsebemből előkotortam a lakáskulcsom,vagyis már csak a volt lakáskulcsom,és egy asztalon heverő borítékba csúsztattam,holnap már úton lesz a szüleimhez.
-Még ma fel akarod adni?
-Mindegy.-rántottam meg a vállam.-Minél hamarabb túl akarok esni anya hisztijén.
Mindketten tudtuk,hogy ezzel a költözéssel most nagyon magunkra haragítjuk,az így is oktalanul kötekedő anyámat,valószínűleg ide fog utazni, és kiver egy nagyobb hisztit,de már nem féltem ettől.
Közelebb húzott magához és egy puszit adott a fejem búbjára,mosolyogva döntöttem a vállának a fejem és elgondolkodva néztem a dobozokat,elfordítottam a fejem és immáron az ablakból néztem ahogyan egyre jobban beborul. A nadrágzsebemben megszólalt a csengőhangom,Harry kihúzta a zsebemből és a kezembe adta,amikor megláttam ki hív,bevillant milyen fontos dolgot felejtettem el.
-Szia Vanessa.-hallottam meg Justin komoly hangját,a gyomrom görcsbe rándult.
-Szia.-próbáltam vidáman köszönni.
-Voltál ma már fent bármilyen közösségi portálon?
-Nem.-túrtam hátra a hajam.
-Akkor ha netközelben vagy,lépj be twiterre.
Egy nagy kő esett le a szívemről,amikor a hangja már kevésbé volt szakmai.
-Rendben.
-Később visszahívlak.Szia.
-Szia.-nyeltem nagyot.
A telefont le ejtettem magam mellé és egy pillanatig csak bámultam,a Belieberek már biztos hallották a Beautifult,és mivel ők elég jó viszont ápolnak most a Directionerekkel,bizonyára már ők is.
-Melyik dobozban van a laptopom?-nevettem el magam.
-Ide hozom az enyém.-állt fel.
A körmömről kapargattam a körömlakkot,amikor visszatért a laptopjával ,kicsit idegesen tornáztam magam feljebb a kanapén.Leült mellém és az ölembe tette a bekapcsolt gépet,bepötyögtem az e-mail címem és a jelszót,majd összeszorított szemekkel vártam,hogy betöltsön.
#BeliebersLoveVanessa
Justin
Harry
#DirectionersHateVanessa
#Beautiful
Vanessa Smith 
Egyikünk sem szólt semmit,az egyik felem örült,a másik sírva fakadt.Utálnak.Igyekeztem mosolyt erőltetni az arcomra,több kevesebb sikerrel,de előtte nem kellett megjátszanom magam,tudta,hogy az az egy trend nagyon rosszul esett. Megnyitottam az üzeneteket,rengeteget kaptam,és ebből csak néhányba olvastam bele,mindenki letámadt,hogy Harryvel csak a hírneve miatt vagyok együtt,hogy én is befussak.Pedig ez nem igaz.Szipogva megtöröltem az arcom,észre sem vettem,hogy időközben,valahogyan Harry karjai közé kerültem.
-Sajnálom.-suttogta a fülembe és gyengéd puszikkal halmozott el.-Ez nem a te hibád.
-Ezért nem akartam ezt az egészet.-fúrtam arcomat a vállába.
A telefonom ismét csörögni kezdett,de most egy próbálkozást sem tettem azért,hogy felvegyem.
-Beszélsz vele?-simított végig a hajamon.
-Most nem.Felveszed?
Bólintott és miközben egyik kezével tartott,a másikkal megnyomta a kis zöld ikont.
-Szia.Igen.Tudom.Most nem akar,de nem haragszik rád. Oké,megmondom.Szia.
Ennyit hallottam az egész beszélgetésből,visszatette a telefont az asztalra és a másik kezével is átölelt.
-Azt mondja,amikor ő fent volt ez még nem volt trend,ha tudja akkor nem szól.
Megdörzsöltem a szemem,de rögtön vissza is hajtottam a fejem a vállára.
-Sajnálja,és kéri,hogy ha jobban vagy hívd fel.
Bólintottam,megpróbáltam erős maradni és nem sírni,de finoman eltolt magától és a szemembe nézett.
-Néha nagyon kegyetlenek.-simított végig ujjával az arcomon.
Kezem közé fogtam az arcát és megpróbáltam úgy a szemébe nézni,hogy nem sírom el magam.
-Ugye tudod,hogy ebből semmi nem igaz?-böktem elkeseredetten a képernyőre.-Semmi!
-Tudom.-hajolt közelebb és megpuszilt.-Egy percig se hittem.
-Nem adom ki azt a CD-t.-ráztam a fejem.
-Kicsim...-sóhajtott.
-Nem.-makacskodtam.-Nem fogom kiadni,soha! Ez hiba volt,nem kellett volna belemennem ebbe a dalba se.-ugrottam ki az öléből és körbe-körbe kezdtem járkálni.
-Az lenne hiba ha nem adnád ki.
-Nem,Harry. Ha kiadom arra rámegy a kapcsolatunk.-csúsztam le lassan a kanapé oldalához.
Leguggolt mellém és nagy keze közé vette az én,hozzá képest apró kezemet.
-Megígérem,hogy nem. Baby,az jobb lesz ha 10 év múlva én leszek az oka annak,hogy nem tetted meg?
-De nem leszel.
-Honnan tudod?-hajolt közelebb.
-Onnan,hogy fontosabb vagy mint bármilyen hülye lemez.-hajtottam le a fejem.

~Harry~

Amint eltűnt a fürdőszoba ajtó mögött,az ölembe vettem a laptopom,amit megjegyzem,most kedvem lett volna földhöz vágni és valami exta kemény talpú bakancsban addig ugrálni rajta amíg homokszemnyi darabokra nem esik.Az üzenőfal roskadozott az engem sajnáló üzenetektől,de nem tudom miért kell sajnálni,ez csak egy rohadt dal! Kicsit indulatosabban mint kellett volna,közöltem az összes követőmmel,hogy amit csinálnak baromság,majd megcsörrent a telefonom.

-Töröld azt le azonnal!-ordított bele Paul.

-Nem!

-Harold Edward Styles,ha nem törlöd le most azonnal...

Kinyomtam. Akkor mi lesz? Nem tud semmit csinálni! Szeretem a rajongóinkat,de ez több a soknál,eddig eltűrtem,eltűrtük,ezt az egészet,de egy kurva dal miatt nem csinálhatják ezt Vanessával. Megvetően pillantottam az ismét felvisító telefonomra,amin ezúttal Louis képe villogott.

-Töröld le.-szólt bele már sokkal nyugodtabban mint az előző hívóm.

-Ha ezért fogtok hívogatni,akkor előre közlöm,hogy felesleges,mert NEM fogom letörölni.

-Harry.-sóhajtott.-Hogy van?

-Hogy lenne?-horkantottam.-Eleanor hogy lenne ha vele csinálnák ezt? Te akkor,hogy éreznéd magad?-emeltem fel a hangom.

Bár nem rá haragudtam,rajta csattant.A fürdőszoba ajtó nyitódott,az idegességem abban a pillanatban párolgott el teljesen.

-Szarul.-jött a vonal másik végéről.

-Majd később beszélünk.

Kinyomtam, a telefont és a gépet is a kanapéra löktem és kitárt karokkal indultam felé.

-Haragszol?-fúrta arcát szipogva a vállamba.

-Nem rád.-simítottam végig puha,hosszú haján.
-Miért kiabáltál?
Szemei könnyesek voltak amikor rám nézett,elszorult a torkom amiatt,hogy sírni látom.Nem értem,hogyan tudnak bántani egy ilyen lányt,ő olyan ártatlan,és semmi olyat nem csinált ami miatt ez megérdemelné.
Megráztam a fejem és az ujjammal letöröltem egy arcát végig szántó könnycseppet.
-Ki volt az áldozat?-mosolyodott el.
-Louis.-sóhajtottam.
-Hívd vissza.-tette puha kezét az arcomra.-Kérj tőle bocsánatot.
Szó nélkül bólintottam,megfogtam a kezét és magammal húztam a kanapéra,ímmel ámmal kikerestem Louis telefonszámát.
-Megnyugodtál?-szólt bele.
-Sajnálom.-hajtottam le a fejem.
Utálok összeveszni vele,ő a legjobb barátom és általában az én hülyeségeim miatt robbannak ki köztünk a viták,bár ez nem az volt,nem Lou-n kellett volna kitöltenem a mérgem egy részét.
-Ne sajnáld.
Szinte láttam magam előtt ahogyan mosolyogva legyint.
.Figyelj,tudom,hogy nagyon rossz mindkettőtöknek,de próbáljatok meg emiatt nem veszekedni...
-Nem veszekszünk.-nyitottam nagyra a szemem.
-Ma költöztetek össze,ennek örülni kell,ne hagyd,hogy ez elrontsa.
-Jó.-sóhajtottam.
Fél szemmel Nessára pillantottam,aki a telefonján twitterezett,elhúztam a szám és megpróbáltam kivenni a kezéből a készüléket,de elhúzta.
-Készüljetek fel!-lelkesedett Lou.-Holnap csapunk egy nagy bulit nálatok!
-Ezt te eldöntötted?
-Igen.
-Hát jó.-sóhajtottam.-Majd később beszélünk,szia.
Nem vártam meg míg elköszön,kinyomtam és közelebb húzódtam Vanessához.
-Töröld ki!-nyomta az orrom elé a telefonját amin az én adatlapomat nézegette.
-Miért?-kaptam el a derekát és az ölembe ültettem.
-Mert hónap végén megjelenik az új CD-tek,ez nem vet rád valami jó fényt.
-Az,hogy megvédem a barátnőmet mert alaptalanul bántsák nagyon durván a rajongóink?-vontam fel a szemöldököm.
-Biztos másoknak nagyon imponál ez,de ha nem törlöd le,vagy kérsz bocsánatot,csak még jobban fognak utálni,mert ellenük fordítalak.
-Jó.-adtam meg magam és sóhajtva előhalásztam a telefonom.
Sajnálom,hogy így kiborultam. Ne bántsátok őt! -posztoltam ki twiterre,majd a tőlem legtávolabbi sarkába dobtam a kanapénak.
-Köszönöm.-hajolt a fülemhez és gyengéden megpuszilt.
-Kipakoljunk?-tűrtem a füle mögé egy tincsét.
Már vidámabban bólogatott és izgatottan kiszállt az ölemből,együtt láttunk neki kipakolni a dolgait.A szobámban kiürítettem egy szekrényt a ruháinak,azokon kívül csak néhány emléktárgyat hozott el a szobájából.
-Harry?-szívta be idegesen az alsó ajkát.
Magamhoz húztam és egy puszi után a derekát átfogva néztem a szemeibe.
-A félév után szeretnék visszamenni a suliba.-hajtotta le a fejét.
-Ó.-lepődtem meg.-Rendben.
Nem tarthatom vissza,ez az ő döntése,és az iskola után bőven marad majd időnk egymásra.Kivéve...kivéve, a turnékon,ami februárban indul,félév után, és ha ő visszamegy az iskolába,az azt jelenti,hogy nem jön velünk.
-Ki kellene adnod azt a CD-t,majd belátják,hogy ez hülyeség volt,ha utána is együtt maradunk.
-Én már nem akarom,nem bírom elviselni ha utálnak.
Ez érthető,én is nehezen viselem,ráadásul az én bőgésemet emiatt,még videóra is vették és azóta is fent van youtube-on.
-Sajnálom.-húztam magamhoz.
-Ha most nem,akkor később úgyis ez lett volna.-csavarta az ujja köré a hajam.-Jobb így,hogy el se kezdtem.
-Ezzel nem teljesen értek egyet.-nyomtam egy puszit az orrára.
-Tudom.-sóhajtott.
-Akkor.-túrtam bele a hajamba.-A turnéra se jössz majd velünk?
-Nem tudom mennyire lenne jó ötlet.-hajtotta le a fejét.
-Én vigyáznék rád.-fúrtam arcomat a hajába.
-E felől egy pillanatig sem kételkedtem.
-Akkor meg?
-Nem akarok mindig a nyakadon lógni.
Hitetlenkedve húzódtam hátrébb,néha akkora butaságokat mond,hogy szerintem még ő maga se hiszi el.
-Hallod te magad?-döntöttem a homlokomat az övének.-Vanessa,te ezt most komolyan gondoltad?
Szégyenlősen bólintott,megfogtam a derekát és az ölemben az ágyra tettem.
-Vond vissza! Többet nem akarok ilyen butaságokról még hallani se. Nem lógsz a nyakamon,azt akarom,hogy velünk gyere.
-Jó.-mosolygott.
-Néha tényleg meglepődök,hogy egy ilyen okos lány,hogy mondhat ekkora hülyeségeket.-húztam fel és puszit adtam a homlokára.

~Vanessa~

-Mit csináljunk?-ültetett fel a pultra és mosolyogva be furakodott a lábaim közé.

Hümmögve az ujjam köré csavartam a haját és egy csókra magamhoz húztam.Elhúzódott és kinyitotta a hűtőt.

-Rég voltam már itt.-vakargatta meg a tarkóját és bepillantott az üres hűtőszekrénybe.-Mit szeretnél enni?

-Mi a választék?-nevettem.

-Hát,van itt műanyag tojástartó,fém rács,egy kis jég,de a fagyasztót is megehetjük.-húzogatta a szemöldökét.

-Jól hangzik,de nem rendelünk inkább valamit?

-Belém látsz.-rázta meg a fürtjeit,felült mellém a pultra és a polcról előkapott pár hirdetést.-Van itt valami kínai,olasz,Nando's.

Átnéztem azokat a hirdetéseket amiket a kezembe nyomott.

-Takarítást vállalok.

-Mi?-nevetett fel.

-Nézd meg.-nyomtam az orra elé.

Nevetve megrázta a fejét.

-Spagetti jó lesz?

-Tökéletes.-bólintottam.

Be pötyögte a telefonszámot és bájologva elhadarta mit kérünk.

-Holnap el kell mennünk bevásárolni.-tette le maga mellé.

-Nem ártana.-vigyorogtam.-Furcsa,hogy nincsenek itt a fiúk.Hiányoznak.

-Nekem is,ritka az olyan nap,amikor nem hallom Niall röhögését,és nem arra kelek fel,hogy Lou visítozása felhallatszik a konyhából.-mosolygott.-De majd megszokjuk.