60.rész

Sziasztok! :)

Most sikerült csak összehoznom ezt a részt, a héten még nem sok időm volt megírni,és ötletem se volt. :/ Szerintem,ez most olyan semmilyen lett. >< Akinek van blogja,annak talán ismerős lehet az az érzés,amikor van egy nagy ötleted,de addig még kell néhány rész,de azt nem tudod miről szóljon. Na most én ebben a helyzetben vagyok. :/

10 komi után szombaton jön az új rész.

Nessa xx

~Harry~

Egy nem épp könnyű test,leszállópályának nézte a hátamat és egy ordítás kíséretében úgy döntött megpróbálja eltörni a bordáim.

-Jóreggelt!-üvöltött rám Louis.
Kezemmel az arcába tenyereltem és megpróbáltam le dúrni magamról,a másik oldalamra fordultam és jól bevertem a fejemet az éjjeliszekrénybe.
-A fenébe már!-puffogtam és felültem,ujjaimmal a fájó pontot nyomkodtam.
Louis kacarászva húzta magára az én takarómat és az alól pislogott rám.
-Add azt ide!-ragadtam meg a takarót és megpróbáltam lerángatni róla.
Se Louis,se a takaró nem mozdult,reggel még gyenge vagyok.Feladtam a küzdelmet a takaróért ezért inkább szorosan Lou-hoz bújtam és magamra húztam a takarót.
-Nem akarom tudni,mi ez már megint.-kóválygott ki a másik szobából,félálomban Zayn.
-Nem adta ide a takaróm.-dünnyögtem.-A többiek alszanak még?
-Ébredeznek.-csukta be maga mögött a fürdőszoba ajtót.
Zayn nem túl beszédes reggelente, biztos megint nem aludta ki magát.Ásítva felálltam és a takarót Louis fejére dobtam.
-Ne menj el!-nyújtotta felém a kezét.
Dobtam felé egy puszit és a telefonomért nyúltam,szeretet kell,és most nem Lou szeretete. Toporogva vártam,hogy Malik végezzen a dolgával,remélhetőleg nem a haja belövését kezdte el,mert akkor órákig állhatok itt.
-Zayn!-dörömböltem az ajtón.-Kész vagy?
Alsógatyában,álmos fejjel nyitotta ki az ajtót és elmasírozott mellettem,diadalmasan voltam be a fürdőszobába és egy pillantás után az órára,már hívtam is Vanessát.
-Haló?-szólt bele álmosan és kissé rekedten.
-Szia.-köszöntem halkan.-Felébresztettelek?
-Harry? Hmm,csak pihentem még,már fent voltam.
-Ne haragudj.-mosolyogtam.-Visszahívjalak később?
-Ne!Ne,fent vagyok!
-Jó.-nevettem.
-Mit csináltok ma?-nyugodott le a hangja.
-Paul mindjárt jön,stúdiózunk.
-Hülyeséget kérdeztem.-nevetett.
Összevont szemöldökkel bámultam bele a tükörbe, a hangja furcsa volt,rekedt,mintha beteg lenne.
-Baby,beteg vagy?
-Hm? Nem,csak egy kicsit fáj a torkom de minden oké.
-Mit csináltál?
-Csak kint voltam,biztos megfáztam egy kicsit.
Szinte láttam magam előtt ahogyan megrántja a vállát.
-Ha hazamegyek meggyógyítalak.-vált rekedté a hangom.
Csak tegnap váltunk el, és máris. De ezen miért is lepődök meg?
-Addig nem amíg beteg vagyok.
-Az engem nem érdekel.-haraptam az alsó ajkamba.
-Harry!-dübörgött az ajtó másik feléről Niall.-Baj van a prosztatával vagy mit csinálsz ennyi ideig a WC-n? Megy a hasad? Mert akkor nem megyek be utánad!
-Telefonálok!-emeltem el a fülemtől a telefont.
-Miért a WC-n?
-Mert nekem itt jó!
-Igyekezz mert becsurgatok.-motyogta.
Vanessa nevetésétől megborzongtam,kinyitottam az ajtót és beengedtem Niallt,a fülemhez szorított telefonnal huppantam le az ágyra,ahol Louis lustálkodott.
-Fiúk!-rontott be Paul.-Van 1 órátok elkészülni!
-Paul?-jött Nessa hangja a telefon másik végéről.
-Igen.
-Mikor tudunk majd beszélni?
-Felhívlak majd.-böktem meg Louis talpát,előszeretettel dugta az orrom alá.
-Oké.Szeretlek.
-Én is.-mosolyogtam.-Szia.
-Szia.
Magam mellé dobtam a telefont,rácsaptam Louis tappancsaira és a táskámhoz léptem,kirángattam egy fehér pólót és egy nadrágot majd öltözni kezdtem.

~Vanessa~

Feltúrtam az összes polcot mire találtam valami mentolosat ami enyhítette a torokfájásom,egy kicsit,na jó iszonyúan fájt. Nem volt jó ötlet tegnap annyi ideig ott ülni a lépcsőn egy pólóban,egyáltalán nem.

Felkaptam egy pokrócot és számban a borzalmas ízű cukorral befészkelődtem a kanapéra és unottan kapcsolgattam a tv-t.Az egész napomat így tervezem eltölteni,a tévézést viszont hamar meguntam.Miért van ennyi csatorna ha egyiken se tudnak semmi jót adni? Főztem egy jó meleg yorkshire teát,olyat amit még egyszer Louis hagyott itt,és a kényelmetlen kanapé helyett,fogtam a pokrócot és a szobámba mentem.Furcsa lesz itt hagyni ezt a házat,itt nőttem fel,ide hozták haza anyáék a húgomat,abban a kertben rohantam Jake elől,ebben a szobában kaptam Harrytől a Directioners nyakláncot,ebben a házban baromkodtam pár óra ismeretség után a srácokkal.Fura lesz itt hagyni,de egyszer mindenki kirepül a fészekből. Azt a milyen bölcs vagyok...

Belekortyoltam a teába,tényleg finom,nem hiába van érte annyira odáig Lou.

A kiürült bögrét az éjjeliszekrényre tettem és a kezemen a karkötőt amit még a szülinapomon kaptam Liamtől,és soha nem vettem még le,kezdtem piszkálgatni.Mosolyogva ejtettem magam mellé a kezem,a telefonomért nyúltam és felhívtam volna Chelsea-t,de eszembe jutott,hogy ő most iskolában van. Apropó iskola... előkotortam a töri könyvet és átolvastam azt a fejezetet amit kellett,ugyebár attól függetlenül,hogy nem járok be,nekem is elküldik postán a tananyagot és csak fogalmazást meg egyéb dolgokat kell beküldenem dolgozatok megírása helyett. Egy ideig lekötöttem magam az egyiptomiak kultúrájáról szóló dolgozat megírásával,de utána nem tudtam mit kezdeni magammal. 

~Chelsea~

Egy papírgalacsin landolt az asztalomon,körbenéztem,nehogy Mr.Megbuktatlakhamegszólalsz észrevegye,széthajtogattam a papírt és elolvastam a benne álló üzenetet.

Van kedved eljönni velem valahová?

x. B

Szem forgatva hátra pillantottam a srácra,aki egy ideje nem képes felfogni,hogy van barátom.Széttett lábakkal terpeszkedett a székén és kacsingatott.

Kopj le!-firkantottam a papírcetlire és óvatosan átdobtam a vállam felett.

Szorgalmasan jegyzetelni kezdtem a füzetembe amiket a tanár írt a táblára.Több üzenet nem érkezett,és mielőtt utánam jött volna kicsengetés után,szapora léptekkel elhagytam a termet és leszaladtam az iskola büféjébe. Egy üdítővel a kezemben levágódtam egy padra az aulában és miközben unottan lapozgattam a fizika füzetet,elszürcsöltem.

Iskola után,mivel Niall kocsija nem várt a parkolóban,gyalog indultam el,lehajtott fejjel,kapucnival a fejemen szapora léptekkel vágtam át a parkolón és a saját házam helyett Vanessa felé vettem az irányt. Candy biztos morci lesz amiért nem egyből hazamentem de víz és kaja is van előtte,gond nem lehet.Becsöngettem és vártam,hogy Nessa ki nyissa az ajtót,hamarosan kócos hajjal,táskás szemekkel jelent meg előttem.

-Chels?-mosolygott.-Gyere be!

-Beteg vagy?-szegeztem neki a kérdést miközben lerúgtam a cipőm.-Nem jól nézel ki.

-Megfáztam.-invitált be a nappaliba.-Jó,hogy jöttél,délelőtt hívni akartalak.
-Suliba voltam.-túrtam hátra a szemembe lógó hajszálakat.
Ki nyitotta a hűtőt,ami kongott az ürességtől.
-Vanessa?-vontam fel a szemöldököm.-Ettél már ma?
-Aha,rendeltem kaját.-nevetett.-Elég rég voltam már itt.
-Azt látom.-motyogtam.
-Milyen napod volt?-mosolygott továbbra is.
-Unalmas.-húztam el a szám.-Te mit csináltál?
-Tanultam,unatkoztam,tévéztem.-sorolta.-Hiányoznak a fiúk.
-Nekem is furcsa Niall nélkül.De holnap után hazajöön.-tapsoltam.
Ahogy az arcát fürkésztem feltűnt,hogy az orra,és a szeme is kicsit piros,nem beszélve a hangjáról ami teljesen elváltozott a megfázástól.Kezemet a homlokára tettem,ami szinte megsütött.
-Tűzzél fel a szobádba!-parancsoltam.
-Nincs semmi bajom.-tiltakozott.
-Dehogynem van!-húztam fel a kanapéról és magam előtt toltam a lépcsőn.
-Chelsea,nemár,jól vagyok.-húzta ki kezét az enyém közül.
Az ágyba löktem és a nyakáig húztam a takarót.
-Maradj itt!-parancsoltam.-Ha nem maradsz nyugton felhívom Harryt!
Leszaladtam a telefonomért és felhívtam egy kínai éttermet,rendeltem neki levest,hogy egyen valami normális kaját,majd a kezemben egy pohár vízzel és lázcsillapítóval felmentem hozzá.
Durcásan feküdt az ágyában és a takaró csücskét piszkálta.
-Chelsea,jól vagyok!-bizonygatta.
A kezébe nyomtam a gyógyszert és figyeltem ahogy szájhúzogatva,de beveszi.
-Okos kislány.-paskoltam meg az arcát.
Szem forgatva dőlt vissza a párnák közé,amikor csöngettek,lerohantam és átvettem a futártól a levest,felvittem neki és néztem ahogy bekanalazza.A lázcsillapító hatni kezdett és kómásan fürkészte az arcomat,lassan elnyomta az álom.
Kisettenkedtem a szobából,felkaptam a táskám,felöltöztem és gyalog indultam a legközelebbi élelmiszerbolt felé,bevásároltam annyi egészséges kaját amennyit csak lehet.Gyümölcsöt,zöldséget,tésztát meg olyan dolgokat amikről még nem is hallottam,visszafelé beugrottam Candyért és a szomszéd öreg nénire bíztam.Kiskutyám ügyet sem vetve az új környezetre,farok csóválva ugrándozta körbe a nénit.
A kezemet már húzta a szatyor,ledobtam a konyhaasztalra és szép lassan mindent bepakoltam a hűtőbe. Vanessa még mindig aludt,a telefonommal a kezemben leültem a kanapéra és mindenfélét postoltam twitterre,jókor léptem be így tudtam pár szót váltani Niallel is,aki elmondása szerint még mindig a stúdióban "rohad". Jót mosolyogva rajta,kijelentkeztem,épp amikor megcsörrent a telefon és az ír manóm vigyorgott a kijelzőn.
-Szia.-vigyorogtam szélesen,bár nem látja.
-Szia Chels.
-Hiányoztál.-húztam fel a térdem és köröket rajzoltam rá.
-Te is. Mit csinálsz?
-Vanessa beteg lett.-húztam el a szám.-Őt örzöm.
-Harry mondta,hogy megfázott,de ennyire?
-Lázas,most alszik.
-Szegény,mond meg neki,hogy jobbulást kívánok.
-Oké.-mosolyogtam.
A háttérből hangok szűrődtek majd Niall helyett valaki más szólalt meg.
-Chelsea! Vanessa beteg?-jött Harry ideges hangja.
-Igen,de nem fog belehalni,lázas,de mire hazajössz kikúrálom.
-Nekem azt mondta,hogy csak megfázott egy kicsit.
-Szerinte csak megfázott.
-Ide tudod adni?
-Ki ütötte a gyógyszer,később felhívlak.
-Oké.-dünnyögött.
-Ne idegeskedj,mire hazajössz nem lesz semmi baja.
-Jó.-sóhajtott nagyot.-Szia.
-Szia.
A telefon visszakerült Niall-höz és néhány perc értelmetlen dologról való cseverészés után ő is letette. Vanessa levánszorgott a lépcsőn,leginkább egy zombira hasonlított,egy feltűnően szép zombira.
Le vetődött mellém a kanapéra és a száját szólásra nyitotta,de azon nem jött ki hang.Ijedten,tágra nyílt szemekkel nézett rám majd újból megpróbált beszélni,de csak valami fura hang jött ki a száján.
-Látod? Most legalább nem fogsz tudni ellenkezni!-nevettem barátnőm ijedt arckifejezésén.-Itt maradok estére.-közöltem.
Látszott rajta,hogy ellenkezni akar,de én csak felálltam és mosolyogva a konyhába mentem.
-Amúgy,beszéltem Harryvel.-cseverésztem.
Szeme felcsillant és várakozva,kissé szétnyílt ajkakkal nézett rám.
-Aggódik érted és Niall üzeni,hogy jobbulást.
Picit elmosolyodott és bólintott.Két csésze teával leültem mellé a kanapéra,az egyiket a kezébe nyomtam és bekapcsoltam a tévét.Úgy néz ki nem túl beszédes esténk lesz.