61.rész

~Vanessa~

Chelsea-t lelőni se lehetett volna,sorjában hozta be a kajákat,próbálta belém tukmálni a gyógyszereket, és egy feszt kérdezgette,hogy jól vagyok-e,amire csak egy bólintással tudtam válaszolni. Jól esett,hogy így foglalkozik velem,miattam nem ment iskolába,pedig egyedül is jól meglennék itthon. Egy sálat tett a nyakam köré és lehuppant az ágy végébe,mellettem az éjjeliszekrényen egy füzet és egy toll hevert.

-Mikor költöztök össze Harryvel?-próbált beszélgetést kezdeményezni.

Elvettem a füzetet és a tollat,majd körmölni kezdtem.

-Holnap után költöznénk,de szerintem inkább majd akkor ha meggyógyultam.-nyomtam a kezébe.

Elmosolyodott és visszaadta. A telefonja rezegni kezdett mellette,elolvasta az sms-t,majd az ölébe vette a laptopom.

-Bekapcsolhatom?

Bólintottam és feljebb tornáztam magam,mellém ült és belépett a skyp-ba amin rögtön a belépés után,valaki videóüzenetet kezdeményezett. Egy képen megjelent Harry és a többi fiú.

-Sziasztok!-vigyorodtak el,Hazza kivételével,aki nagy szemeivel aggodalmasan méregetett.

Lerúgtam magamról a takarót és a fürdőszobába szaladtam, a fésűmmel gyorsan próbáltam kigubancolni a hajamat,amikor megjelent az ajtóban,kezében a laptopommal,Chelsea.

A fiúk,beleértve Harryt is,felnevettek,Chelsea pedig vissza húzott az ágyamba.

Szégyenlősen integettem a kamerába,és durcásan magamra húztam a takarót és az ujjaimmal próbáltam valamelyest rendbe tenni a hajam.

-Hogy vagy?-hajolt bele a kamerába Harry.

A számat szólásra nyitottam de Chelsea kezét rátapasztotta.

-Nem beszélhet amíg haza nem jöttök!-mondta.-Tegnap elment a hangja.

Összehúzott szemöldökkel,lefeszegettem az ujjait a szám elől és egy picit meglöktem,mire felnevetett.Kisajátítottam a laptopot és úgy ültem,hogy ne lásson rám. Harry nevetve megrázta a fürtjeit.

-Nem értem,hogy sikerült ennyire lebetegedned.

Mosolyogva megvontam a vállam és a kamerán keresztül az arcát fürkésztem.

A chatbe bepötyögtem amit kérdezni akartam,hallottam ahogy náluk megszólal az a hang,ami jelzi,hogy írtam neki.

-Hogy-hogy nem a stúdióban vagytok?

-Végeztünk.-vigyorgott Zayn.

Széles mosoly szökött az én arcomra is.

-Holnap reggel indulunk haza.-mondta Liam.

-Meggyógyítalak.-kacsintott bele a kamerába Harry.

A srácok egyszerre kezdtek "húúú"-zni,mosolyogva megráztam a fejem és a kezemmel szívecskét formáztam.

-Én is szeretlek.-mosolygott.

Louis cuppantott a szájával és Harry nyakába vetette magát.

-Chels!-ordított bele a kamerába Nialler.

Megnyugtató,hogy az ő hangjával nincsen semmi probléma. Chelsea felé fordultam,hogy ő is látszódjon.

-A kutya is ott van?!-kiabált.

-Ne ordíts már.-csapott a szőkeség combjára Louis.

-Nincs.-kacagott fel mellettem a barátnőm.-Átvittem a szomszéd nénihez amíg itt vagyok.

-Akkor jó.-mosolygott a szőke fiú.

-Hiányoztok. <3 -pötyögtem.

-Ez csak Harry-re vonatkozik?-vonta fel a szemöldökét Lou.

Megráztam a fejem mire mindannyian elmosolyodtak.

-Te is hiányzol,Törpilla.-mosolygott Zayn.

A mosolyom még szélesebb lett a sok közül,az egyik általuk kreált becenevem hallatán.Megdörzsöltem a szemem és Chels vállának dőltem.

-Álmos vagy?-kérdezte Harry.

Hevesen megráztam a fejem.

-Aludj csak,kicsim.-pislogott nagyokat.

-Nem akarok.

Megpróbált szigorúan nézni,de csak az lett belőle,hogy mindannyian röhögni kezdtek.

-Pihend ki magad.-mosolygott Niall.

Elhúztam a szám,nem akartam még aludni.

-Fáj még a torkod?-vizslatott Liam.

A fejemet ide-oda ringattam és megvontam a vállam.

-Egy kicsit.-küldtem el.

Chelsea azonnal felugrott mellőlem,az éjjeliszekrényem fiókjából kivett valami mentolos bogyót és mielőtt reagálhattam volna bármit is,a számba nyomta. A fiúk ismét csak jót nevettek az egészen.

Fintorogva,de megvártam míg szétolvad a számban.

-Srácok,Nessának pihennie kell.-közölte velük Chels és már húzta el előlem a laptopot.

Hevesen ráztam a fejem és megragadtam a gépet.

Sóhajtva,de visszatette az ölembe.

-Baby,szeretném ha meggyógyulnál.Aludj egy kicsit,jó?-kérlelt Harry.

Sóhajtottam és durcásan levágtam magam a párnák közé.Mindannyian mosolyogtak,integettem és ismét egy szívecskét mutattam a kamerába,mielőtt Chels elhúzta volna előlem.Behúzta a sötétítőket és a laptopommal kivonult a szobámból,ő miért kamerázhat tovább velük? És én miért nem?

Magamra húztam a takarót,le rángattam a nyakamról a kényelmetlen sálat és az oldalamra fordultam.

~Harry~

Magam után húzva a bőröndömet,Paul és a fiúk között átvergődtem a tömegen,várt ránk egy csapat lány és néhány riporter,akik tudomást szereztek arról,hogy külön költözünk,és nagyrészt mindannyiunk a barátnőjével költözik össze. Elengedtem a fülem mellett a kérdéseket és helyette egy pityergő lánynak a kezébe nyomtam a papírt,majd mosolyogva magamhoz húztam,hogy megpróbáljam megnyugtatni,de csak még jobban kezdett sírni.

-Jól vagy?-kérdeztem és a nadrág zsebemből előkotortam egy zsebkendőt.

Szipogva bólintott és nagyra nyílt szemekkel elvette a zsebkendőt,még egyszer megöleltem és figyeltem ahogy elmegy. Miután én végeztem,Paulnak támaszkodtam,lassan a többiek is odajöttek és átjutottunk a repülőtéren. Bemásztunk a kisbusz hátsó ülésére és a házunk helyett,egyenesen Vanessához indultunk.

Izgatottan,elsőnek ugrottam ki,átmásztam Liamen és Zaynen majd szinte beszakítottam a bejárati ajtót és halálra ijesztettem Chelseat.

-Bocsi.-fojtottam el a nevetésem.

Le pisszegett és felfelé mutatott.

-Még alszik.

A fiúk is bejöttek,kórusban köszöntek a lánynak,majd Niall a kanapéra vetődött és ölelgetni kezdte.Levettem a cipőm és a kabátom,lábujjhegyen osontam fel a lépcsőn és óvatosan benyitottam a szobájába, az ágyán feküdt és halkan szuszogott,magához ölelte a párnát,a takaró lecsúszott a derekáig. Óvatosan mellé feküdtem és az arcát kezdtem simogatni,szempillái megrebbentek és álmosan pislogott rám.

-Szia.-mosolyogtam és arcomat rögtön a nyakába fúrtam.

Éreztem,hogy meglepődött,majd vékony karjaival átölelt és a hajamba túrt. Arca egy kicsit meleg volt,de nem törődtem azzal,hogy beteg,ajkaimat az övére tapasztottam.

~Vanessa~

Több mint 14 órát aludtam! 14! Ennyit még életemben nem aludtam egyszerre,több mint fél nap és még is fáradt vagyok. Arcomat Harry mellkasába fúrtam és mélyen belélegeztem az illatát,miközben a hajamat piszkálgatta,hallgattam ahogyan beszámol a vele történtekről. 

-Hiányoztál.-mondtam.

Még saját magam is meglepődtem azon,hogy van hangom. 

-Ne beszélj.-dörgölte orrát az enyémhez és lágy puszit adott a számra.

-Jól vagyok.-fúrtam arcomat a nyakába.

Kezét a homlokomra tette és összevont szemöldökkel próbált rájönni,hogy van-e lázam vagy nincs.Hümmögve végig simított az arcomon és újabb puszival jutalmazott.

-Te is hiányoztál.-motyogta.

-A többiek is itt vannak?-kérdeztem reménykedve.

Aprót bólintott és még mielőtt kiugrottam volna az ágyból,az ölébe vett.

-Tegyél le!-nevettem.

Mosolyogva megrázta a fejét és úgy vitt le a lépcsőn.

-Le tudok menni egyedül is.

-Hagyj ennyi örömöt.-vigyorgott és leült velem a kanapéra.

Rögtön kiugrottam az öléből és a fiúk közé vetettem magam,egyszerre próbáltam meg mindannyiukat megölelni,több kevesebb sikerrel.

-Nyugi.-nevetett Louis és cuppanós puszit nyomott az arcomra.
Le fejettem a kezeimet róluk és be fészkelődtem Harry karjai közé.
-Jól vagy?-aggodalmaskodott Chelsea.
-Igen.-vigyorogtam rá.
-Akkor,ha már megérkeztetek,én lelépek.-állt fel a kanapéról.
-Maradj még.-fogtam meg a kezét.
-Majd később még benézek,de már Candy lehet kikészítette a nénit.-nevetett.
-Megyek veled.-állt fel Niall is.
Elhúztam a szám és megöleltem Chelst.
-Köszönöm.-motyogtam a fülébe.
Vigyorogva visszaölelt és felhúzta a cipőjét. Harry és Niall utána ment,a szőkeség nyomott egy puszit a hajamra és egyedül maradtam a három sráccal.
-Mi volt a baj?-kérdezte Liam.
-Csak belázasodtam egy kicsit.-rántottam meg a vállam.
-Csak.-horkantott fel egyszerre a három fiú.
-Most már jól vagy?-pislogott rám Zayn.
-Igen.-álltam fel és a konyhába mentem.
Még mindig pizsamában voltam,gyorsan összedobtam egy szendvicset és visszaültem hozzájuk a kanapéra.
-Sikerült mindent befejezni?-kérdeztem.
-Igen.-vigyorgott elégedetten Louis.-Most már csak várni kell.
-Nem mondott neked valamit Harry?-vonta össze a szemöldökét Zayn.
-Fogd be Malik!-jött be Hazz és finoman meglökte.
-Mit kellene tudnom?
-Hát,hogy jövőhéten megjelenik a Live While We're Young.-mondta teljesen ártatlanul Lou.
-Louis!-szóltak rá egyszerre,de már késő volt.
-Ahaa! Az új dal?
-Majd megtudod.-bökött finoman oldalba Harry és magához húzott.
-Hagyjuk magukra a fiatalokat.-tápászkodott fel Liam.
-Rohannál Danielle-hez mi?-kacagott fel Zayn.
-Te is Perrie-hez,szóval maradj csak csendben.
-Majd holnap benézünk.-sóhajtott fel Lou.
-Miért mentek ilyen hamar?-húztam el a szám.
-Kislány.-tette kezét a vállamra Lou,látszólag nagyon komolyan.
Összevont szemöldökkel vártam,milyen hülyeséggel akarja pusztítani az agysejtjeimet.
-Louis azt akarja mondani,hogy biztosan kettesben akartok lenni egy kicsit.-rángatta el előlem Liam.
-Nagyjából igen.-bólogatott Tomlinson.
Figyeltem ahogyan felöltöznek,felveszik a cipőiket,majd egy kis műsor után röhögve távoznak. Fejemet Harry vállára hajtottam és az ablakból néztem ahogy elhajtanak.
-Szóval Live While We're Young?-fordultam felé felvont szemöldökkel.
Hümmögve arcát a nyakamba fúrta és lágy puszikat adott rá,kezdtem elgyengülni.
-Pontosan melyik nap?
-Hétfőn.-motyogta.
Ma csütörtök van,tehát már csak pár napot kell várnom rá.Keze a combomra vándorolt ajkai lejjebb kalandoztak,a pizsama felsőm kivágásáig.
-Hazz.-túrtam bele a hajába.-Nem tudom mennyire jó ötlet most ez,még beteg vagyok.
-Hidd el,hogy az. Egy kis testmozgás nem árt.-kuncogott.
-Mi van ha fertőző?
-Hát,akkor így jártam.
Megmarkoltam a haját amikor finoman a nyakamba harapott majd az ölébe ültetett.Ajkait az enyémre tapasztotta és azonnal a lényegre tért. Bezárta az ajtót, megemelt és felbotorkált velem a lépcsőn, egy jól irányzott rúgással becsapta a szobám ajtaját. Nem nézhettem ki a legjobban, pizsamában,kócosan,smink nélkül,de őt nem zavarta. Le tett az ágyamra és azonnal a csípőmre ült,szemei sötétek voltak,kezemet óvatosan végighúztam nadrágjának kidomborodó részén,hátra hajtotta a fejét és megmarkolta a combom.
Kihasználtam a pillanatot és végig döntöttem az ágyon,ezúttal én ültem a csípőjére,pimasz mosoly kúszott az arcára,kezét a tarkómra tette és megcsókolt. Keze újra és újra felfedezte a testemet,finoman lehúzta a felsőm és zöld szemeivel szinte felfalt. Kipattintottam az övcsatját és a segítségével megszabadítottam a kényelmetlen nadrágtól.A hátamra fordított,levette a pólóját és maga mellé húzott,meztelen mellkasunk egymáshoz nyomódott,bőre égetett,forró leheletét éreztem a nyakamon,ágyékát az enyémhez nyomta.
Ujjaimat a bicepszébe nyomtam és hátra hajtottam a fejem,gyengéden kihúzta a hajamból a gumit és ujjaival felborzolta,kuncogva simult még jobban hozzám.
Nehezebben vettem a levegőt,csókjaival a testem minden pontját beborította,homlokát a hasamnak döntötte és édes puszikat adott rá.Beletúrtam a hajába és felhúztam magamhoz,kezemet levezettem a boxeréhez,elmosolyodott,megfogta a csuklóm és elhúzta. Ujjait a bugyim szélébe akasztotta és komótosan kezdte lehúzni,csak azután engedte,hogy ugyanezt tegyem vele. Felült,az ölébe vett,értetlenül bámultam rá,amikor két ujját gyengéden belém vezette,levegőért kapkodva hátra hajtottam a fejem,megtámadta a nyakam miközben kezét gyorsan mozgatta. Az ajkamba harapva nyöszörögtem,tetszett neki.
Egyik kezemet erőtlenül a mellkasára tettem,lehajolt hozzám és a fülembe suttogott majd lejjebb haladt,szabad kezével erősen tartott,haja csikizte a felhevült bőröm.
-Harry!-nyögtem fel.
Kihúzta az ujjait,pár pillanatig megkönnyebbülten pihegtem.Végig simítottam a mellkasán,mielőtt bármit is tehettem volna,ujjait összekulcsolta az enyémmel,majd egy erőteljes lökéssel eltűnt bennem. Egyszerre szakadt fel belőlünk egy hangos nyögés,ajkait az enyémre tapasztotta,mielőtt mozogni kezdett volna.Szájában haltak el a nyögéseim,körmeimet a hátába mélyesztettem,ő a csípőmet szorította,arcát a nyakamba fúrta és elfojtott egy öblös nyögést.