Feladó: Harry Styles
Nagyot dobbant a szívem,remegő kezekkel fogtam meg az eléggé vaskos borítékot és fel mentem a szobámba vele,ahhoz túl kicsi volt,hogy elférjenek benne,ezért arra nem számíthatok,hogy ha ki bontom elő ugranak belőle.
Le ültem az ágamra,fel húztam a lábaim és lassan bontottam ki a borítékot,az ölembe hullott egy rakás kép,a kezembe vettem őket és egyesével végig néztem.
Mosolyogva néztem végig a képeket róluk,szemeim megteltek könnyel mert iszonyatosan hiányzott már ez az 5 dilis.Jól esett,hogy Hazza gondolt rám és küldött képeket.Fogtam az egyik közös képüket,és az ágyam melletti kis éjjeliszekrényre tettem,a többit pedig úgy döntöttem,fel teszem a falra,az ágyam fölé.Mielőtt viszont elkezdhettem volna,megláttam a borítékból ki kandikáló papírt.Óvatosan vettem a kezembe,félve hajtottam szét,rögtön újabb papírok hullottak ki belőle,viszont ezt kezdtem el először olvasni.
Szia kicsim! :)
Tűkön ülve várom,hogy haza menjek hozzád Londonba,borzasztóan hiányzol mindannyiunknak. Liam ötlete volt,hogy küldjük el neked ezeket a képeket,számolom a napokat a haza indulásig.Nagyon élvezem a turnét,fantasztikusak az itteni Directionerek! :)
Fogalmam sincs mit írjak még,szeretném személyesen elmondani mik történnek velünk,de ezt csak akkor tudom megtenni ha haza megyünk.Nem mondhatom,hogy szeretethiányom van mert rengeteg ölelést kapok de egyik sem olyan mint a tied,tegyél félre nekem belőlük. ;)
Szeretlek. ♥
xx Hazza
Megállíthatatlanul folytak le az arcomon a könnyek,el gondolkoztam azon,hogy bírtam ki másfél hónapig és még,hogy fogom kibírni még egyszer ennyi ideig nélküle.Meg töröltem az arcom és egy újabb papírt vettem kézbe.Ezúttal rajzok potyogtak az ölembe,nevetve vettem kézbe mindegyiket,ezeknek az ajándékoknak sokkal jobban örültem mint bármi más megvehető dolognak.
Most azonnal fel akartam őket hívni,de ott még éjjel van ezért nem tehetem,pedig nagyon vonz magához a telefon és benne Harry száma.Félre tettem a rajzokat és a képeket kezdtem feltenni a falra,miután végeztem be kapcsoltam a laptopom és az ágyra heveredtem vele.Beléptem a szokásos közösségi oldalakra és sorban néztem meg a srácok lapját majd megnéztem a leveleim.Nem volt kedvem elkezdeni elolvasni az utálkozó leveleket arról,hogy én mekkora ****** vagyok és,hogy Harrynek úgy sem fogok kelleni.Válaszoltam a kedvesebb levelekre,a pletykás oldalakat már meg sem néztem.Mondanom sem kell,hogy a reptéren amikor elmentek mennyi kép készült és milyen szép kerek hazugságot találtak ki hozzá miszerint átmenetileg szakítottunk.Ezután kerültem mély depresszióba a fiúk hiánya miatt,természetesen ez is hazugság.
Későre járt már,le hajtottam a laptopom és össze szedtem a cuccaim,majd be mentem a fürdőszobába.15 perc kikapcsoló zuhanyzás után a telefonom rángatott ki onnan,magam köré tekertem a törülközőm és meg sem nézve,hogy ki az fel vettem.
-Szia kicsim.-hallottam meg a vonal másik végéről Harry fáradt hangját.
-Szia.-derültem fel.-Hogy aludtál?
-Mmm,jól.Nem kaptál valamit postán?
-De.Köszönöm,aranyosak vagytok.
-Tudjuk!-kiabált bele Zayn.
Úgy néz ki ki vagyok hangosítva.
-Szia Nessa.-visított bele Lou.-Hogy tetszett a rajzom?
-Szia Loui,nagyon szép zebrát rajzoltál.Köszönöm.
-Az egy cica.-sértődött meg,mire mindenki röhögni kezdett.
-Ó.-hagyta el a számat ez a nagyon értelmes kifejezés.
Először Liam,majd Niall ordítása hangzott mire mindenki nevetni kezdett,el sem tudom képzelni mint csinálnak ezek öten.
-Mit csinálsz?-érdeklődött,hallatszott a hangján,hogy mosolyog.
-Zuhanyoztam.-túrtam bele nedves hajamba.
Pár másodpercnyi csönd következett,majd nagyot nyelt.Ki mehetett a szobából mert az ordibálás tompábban hallatszott.
-Hiányoztok.-motyogtam,és neki dőltem a mosdónak.
-Te is nekünk szívem.
-Harry,kezdj el készülődni.Fél óra múlva indulunk a koncert helyszínére.-hallatszott be Paul.
-Csodálatos.-morgolódott.
-Ne duzzogj.
-Mindjárt megyek.-rázta le.
-Nem zavarlak.-töröltem le egyik kezemmel a párás tükröt.-Menj készülődni.
-De olyan keveset beszélünk,és régen láttalak,még csak kamerán keresztül is.
-Küldjek twitteren képeket?
-Privátba,ne nézegesse mindenféle kis csávó az én barátnőmet.
-Oké.-nevettem.-Menj készülődni,ne haragítsd magadra Pault.
-Jó.-dünnyögött kedvetlenül.-Szeretlek.
-Én is,szia.
-Szia.
Hosszú beszélgetés...ez után már nem volt kedvem vissza menni a zuhany alá,félig meg is száradtam.Fogtam a ruháim,fel öltöztem,le mostam azt a kevés sminket ami az arcomon maradt,majd ki fésültem a hajam és le mentem a konyhába,hogy egyek egy keveset.
Vékonyan vajat kentem 2 szelet pirítósra majd le telepedtem az asztalhoz és csendben enni kezdtem,a hiányérzet ismét erőt vett rajtam,ahogy mostanában elég gyakran.Fel húztam a lábam és a térdemre hajtottam a fejem,túl nagy a csend.Néha jó ha csend van,de én jobban szeretem ha van élet körülöttem,bár az osztályban elég nagy a hangzavar az még sem olyan mintha a fiúk vennének körbe.Különben is,az osztályban olyanok vesznek körbe akik nem szívesen látnak és a kikészítésemmel próbálkoznak,eddig hiába.Lehet gonoszság ilyet mondani róluk,hiszen nem mindenki ilyen van akivel tavaly még jól elbeszélgetem,most pedig levegőnek néz,ellenben Hilary akinek egy rossz szót nem mondtam még is az első nap belém kötött.Ha a fiúk nem csöppennek bele az életembe nyáron,akkor a nyarat is valószínű egyedül töltöttem volna,magányosan.
Eddig fel sem tűnt milyen magányos voltam eddig aztán jöttek ők és hirtelen lett 5 barátom,most pedig,hogy elmentek újra egyedül vagyok.Bár itt van Chelsea,ő mindig is itt volt nekem.
El pakoltam magam után és fel mentem a szobámba,be kapcsoltam a tv-t és be kucorodtam a takaró alá,észre sem vettem a könnyeim csendben kezdtek folyni az arcomon,halkan szipogva töröltem le őket majd az arcomat a párnába rejtettem.
Pár nap múlva 18 éves leszek erre itt bőgök mint egy kislány.Lehet az is vagyok...kislány,és nem akarok felnőni.Mi van ha én a sztár barátaimmal örökre őrült gyerek akarok maradni? Bár lehetséges lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése